Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt

Konzervatív-liberális kormányzás következhet?

Hosszú távon stabil kormányt csak a választásokon legtöbb mandátumot szerzett konzervatív párt és a harmadik helyen szereplő liberálisok közötti egyezség eredményezne Nagy-Britanniában - mondta az InfoRádiónak Heckenast László, a BBC egykori, Londonban élő újságírója.

A koalíciós kormányzáshoz szokott államokban alkalmazott gyakorlattal szemben Nagy-Britanniában nincs átmeneti időszak a választás és az új kormány hivatalba lépése között. Normális esetben, ha valamelyik párt megszerzi az abszolút többséget - és 1974 óta ez mindig így volt - másnap a hivatalban lévő miniszterelnök lemond a királynőnél, aki egy órán belül kinevezi új kormányfőt - mondta az InfoRádiónak Heckenast László újságíró.

Korábban Nick Clegg, a liberális demokraták vezetője kizárta annak lehetőségét, hogy pártja szövetségre lépjen a Munkáspárttal addig, amíg annak vezetője Gordon Brown jelenlegi miniszterelnök.

A BBC egykori, Londonban élő munkatársa ezzel kapcsolatban elmondta: a Munkáspárt most megteheti, hogy elnököt vált, akiből miniszterelnök lesz - éppúgy, mint Brownból Tony Blair lemondása után 2007-ben. Ha az új pártvezérrel meg tudnának egyezni a liberális demokraták, alakulhatna koalíciós kormány, de ezzel sem oldódna meg a legfontosabb probléma, a két párt képviselőinek száma ugyanis még mindig nem érné el az abszolút többséghez szükséges 326-ot.

A másik, valószínűbb lehetőség, hogy a liberális demokraták a konzervatívokat támogatják majd a kormányalakításban - erre utalhat az is, hogy Nick Clegg péntek délelőtt úgy nyilatkozott, a többséget szerzett toryknak kellene kabinetet állítaniuk.

Heckenast Lászó hozzátette: megfigyelők szerint nem valószínű, hogy a két párt koalícióra lép, de születhet olyan megállapodás, amely hosszabb távon, legalább egy évre biztos kormányzást eredményezhet. A konzervatív és liberális képviselők száma ugyanis együtt meghaladná az abszolút többséghez szükséges mértéket.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×