Infostart.hu
eur:
385.49
usd:
332.04
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Továbbra is a jobboldal az erősebb Olaszországban

Négy régiót hódított el az olasz kormányzó jobboldal a baloldali ellenzéktől a kedden nyilvánosságra hozott végleges eredmények szerint a regionális választásokon, amelyeket a korábbinál jóval alacsonyabb részvételi arány jellemzett.

Az ország húsz régiójából 13-ban volt vasárnap és hétfőn választás, amelyen 65 százalékos - az utóbbi 15 évben a legalacsonyabb - volt a részvételi arány. Ez a nyugati demokráciában általában magas értéknek számít, de 8 százalékkal alatta marad a 2005-ös olaszországi voksolás hasonló adatának.

A Silvio Berlusconi miniszterelnök által vezetett jobboldal, amely a választásokon részt vevő régiók közül eddig csak kettőt kormányzott, most hatban diadalmaskodott. A baloldal az ellenőrzése alatt álló 11 tartományból négyet elveszített.

A jobboldal megtartotta Lombardiát és Venetót, délen pedig elhódította Campaniát és Calabriát, továbbá az északnyugati Piemontot és a Rómát is magában foglaló Laziót.

A kormánykoalícióban részt vevő, bevándorlásellenes és föderalizmusra törekvő Északi Liga a baloldaltól elhódította Piemontot, Berlusconi pártjától pedig Venetót. Ez utóbbi fordulat belső rivalizáláshoz vezethet a kormányban. A szövetségen belüli versengést kiélezheti, hogy Umberto Bossi, a Liga vezetője azt tervezi: a 2011-ben tartandó választásokon Milánó - Itália üzleti életének fellegvára és a kormányfő szülővárosa - polgármestere lesz.

Az Északi Liga támogatottsága a legutóbbi választások során folyamatos növekedést mutatott: amíg a 2008-ban megrendezett parlamenti választásokon a szavazatok 9,5 százalékát kapta, a tavalyi europai parlamenti erőpróbán már 11,3 százalékot, idén pedig 12,7 százalékot könyvelhetett el.

Berlusconi pártja, a Szabadság Népe (Pdl) a szavazatok 26,7 százalékát kapta, szemben a baloldali Demokrata Párt (Pd) 25,9 százalékával. Ez azt jelenti, hogy a kormánykoalíció vezető ereje veszített a 2008-ban mért előnyéből, amikor a Pdl 37,4 százalékot szerzett a Pd 33,2 százalékával szemben.

Az idei alacsony részvételi arányt az előzetes várakozásokkal ellentétben a választók általános kiábrándultságával magyarázzák a politológusok, akik szerint a "politikai osztály" nem ad választ a gazdasági válság okozta komoly problémákra.

Berlusconi pártját külön sújtották az utóbbi hónapok korrupciós botrányai. Három hónappal ezelőtt a miniszterelnök még arra számított, hogy öt vagy akár hét régiót is elhódíthat a baloldaltól, de azóta a népszerűsége annyira megcsappant, hogy még választási vereségének lehetősége is felrémlett.

A baloldal négy tartományban - köztük a "vörös" Lazióban - elszenvedett veresége azt mutatja, hogy a belharcok által gyengített, s két év alatt már a negyedik vezetőjét fogyasztó Demokrata Párt nem jelent reális alternatívát.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×