27 párt több, mint 3500 jelöltje verseng a Bundestag 598 mandátumáért. Közülük alighanem ezúttal is csak hat pártnak van komoly esélye a bejutásra, mert az alkotmány értelmében a törvényhozásban csak olyan pártok képviseltethetik magukat, amelyekre a szavazók legalább öt százaléka voksolt.

A legutolsó felmérések szerint a kereszténypárti Angela Merkel kancellár népszerűsége többszörösen szociáldemokrata kihívójáért, Frank Walter Steinmeierét, így gyakorlatilag a tét az, hogy marad-e az eddigi nagykoalíció, vagy a kereszténypártoknak sikerül-e a szabad demokratákkal együtt a kormányzáshoz elegendő mandátumra szert tenniük.

Angela Merkel a kampány során többször is letette a garast a szabad demokratákkal való koalíció mellett, de a szándék megvalósítása a liberálisok előretörésétől függ. Tény, hogy az elmúlt években átalakult a német politika, ami a nagy néppártokban csalódott szavazók leválásában nyilvánult meg.

Az elpártolt szavazók egy része már négy éve is a szabad demokratákra, a zöldekre és az egykori keletnémet állampártból kifejlődött Baloldali Pártra voksolt. A tendencia erősen éreztette hatását a tartományi választásokon is, így például a múlt hónapban már egy nyugati tartományban, Szászországban is helyt kapott a helyi törvényhozásban a korábban csak a volt NDK-ban előretört Baloldali Párt.

Õk egyértelműen az Afganisztánba vezényelt német katonaság azonnali hazarendelését szorgalmazzák és megfigyelők szerint ezzel követelésükkel még olyan választókat is megnyerhetnek, akik különben nem rokonszenveznek a baloldali
eszmékkel.

Így feltehető, hogy vasárnap, az országos választással egy időben tartott két tartományi választáson, Schleswig Holtseinben és Brandenburgban is a Baloldali Párt érezhetően előretörhet.