Félelem, rettegés és kiábrándultság közepette választják meg Afganisztán lakói a köztársasági elnököt és a tartományi képviselőket. Bár a nemzetközi közösség abban reménykedik, hogy a voksolás elvetheti a demokrácia csíráit a továbbra is megosztott és harcok sújtotta országban, sokan el sem mernek majd menni választani.
Az első estén hat amerikai katona halt meg a tálibokkal folytatott összecsapásokban. A két tűz közé került afgán lakosság azonban nem sok könnyet ejt a külföldi erőkért, mert a légicsapásokban sok polgári lakos is meghalt, miközben a másik oldalról a tálibok fenyegetik őket. A déli tartományokban a lakosok még támogatják is őket.
Bár több mint 30 jelölt indul, az államfői posztra továbbra is a 2004-ben 55 százalékot begyűjtő jelenlegi elnök, Hamid Karzai az esélyes. Az abszolút többséget azonban elvehető tőle volt külügyminisztere, az eredetileg szemészorvos Abdullah Abdullah.
Elemzők szerint Karzai győzelme esetén Abdullah hívei az utcára vonulhatnak és választási csalással vádolhatják meg a mostani elnököt. Annyi világos, hogy a voksolás nem lesz szabad, sokakat ugyanis megfélemlítettek a tálibok, hogy levágják az ujjukat, ha szavazni mernek. A szavazásnál ujjlenyomatot fognak venni, és a tintát napok múlva lehet majd lemosni - így a tálibok könnyen megállapíthatják, ki az, aki szembeszegült velük.
A lakosság tart a Nyugat kegyeiből kiesett elnök újraválasztásától is, mivel az elnököt korrupcióval és a különböző hadurakkal kötött külön alkukkal vádolják. Karzait rossz menedzsernek, de remek szövetségépítőnek tartják, és arra számítanak, hogy a választás után a biztonsági helyzet javítása helyett azzal lesz elfoglalva, hogy meghálálja új szövetségesei támogatását.
A 31 éves Malatai Dzsoja, az afgán parlament legfiatalabb képviselője, akit többször megpróbáltak megölni, Pinochethez, Hitlerhez és Khomeinihez hasonlította az ország jelenlegi urait és kiábrándultan azt mondta: a választást Washingtonban döntik el. Nem az számít, ki szavaz, hanem, hogy ki számolja a voksot - mondta.
Közben Stanley McChrystal tábornok, a NATO erők főparancsnoka azzal próbálja a maga oldalára állítani az afgán lakosságot, hogy radikális változásokat ígért a nemzetközi erők stratégiájában. Helyi vezetők előtt elismerte például, hogy túl gyakran tartanak fogva vádemelés nélkül gyanúsítottakat, és túl sok polgári lakos halt meg a NATO légitámadásaiban.