A nem tudásnak az lehet az oka, hogy a különböző kormányok gyakran cserélik az ünnep elnevezését és dátumát - olvasható a Deutsche Welle német rádió honlapjának horvát nyelvű változatában (www.dw-world.de).
A rádió példaként említette, hogy augusztus 5-én, szerdán volt az ünnepe Kninben annak, hogy 14 évvel ezelőtt a Vihar (Oluja) nevű hadművelettel a horvátok visszaszerezték a szerbektől Dalmácia fölött a hegyekben a harmadik, egyben utolsó elcsatolt területet is.
A médium tudósítója körkérdést tett fel fiatal járókelőknek Zágrábban arról, hogy mit ünnepeltek Kninben, s a legtöbb megkérdezett azt felelte, hogy fogalma sincs róla, talán valami olyat, amely a honvédő háborúval van összefüggésben.

Ezen nem lehet csodálkozni - írta a honlap - mert az ünnep elnevezése változott, ma úgy hívják, hogy a Győzelem és hálaadás, valamint a Honvédők napja. Az államiság napját május 30-ról áttették október 8-ra, május 30. lett a horvát sabor (parlament) napja, ezen a napon ült össze 1990-ben az első többpárti parlament, s ugyancsak munkaszüneti nap, így az embereknek fogalmuk sincs, hogy éppen abban az évben, azon a dátumon mit is ünnepelnek.

Úgy tűnik, hogy mindegyik politikai elitnek megvan a saját történelemszemlélete és ebbe illesztik az ünnepeket. Ennek eredménye, hogy az emberek nem tudnak közelebbit az állami ünnepekről.

Horvátország 1991. június 25-én ünnepli a köztársaság napját, az elszakadást Jugoszláviától.