A menedékkérőket egyforma bánásmódban kell részesíteni attól függetlenül, hogy hol kérik a befogadásukat, és mindenhol ugyanolyan szempontok szerint kell elbírálni a kérelmüket... A cél az, hogy 2012-re létrejöjjön a közös menedékügyi rendszer - mondta sajtótájékoztatóján Tobias Billström.

Jelenleg a menekült státus megadásának a feltételei nagyon különböznek a tagországokban, olyannyira, hogy a kérelmezők alig folyamodnak egyes országokhoz, miközben másokat elárasztanak - magyarázta, és hozzátette: egyetértés van abban, hogy fokozni kell a gyakorlati együttműködést, és hosszú távú megoldásra van szükség.

Jacques Barrot, az EU bel- és igazságügyi biztosa a tanácskozáson arra kérte a tagállamokat, hogy a gazdasági válság ellenére tartsanak ki az üldözöttek befogadásának politikája mellett. Szavai azonban süket fülekre találtak néhány meghatározó állam miniszterénél.

Wolfgang Schäuble német belügyminiszter ismételten visszautasította a tengeren - zömmel Afrikából és Nyugat-Ázsiából - érkező menekültek uniós szintű "elosztását" célzó követeléseket. Mint kifejtette, hazája a korábbi években (azaz a német menedékjogi törvény szigorításáig) "jóval nagyobb megterhelésnek volt kitéve, mint bármely másik tagállam". (Berlin a Jugoszlávia széthullását követő polgárháborúk idején több százezer menekültet fogadott be a Balkánról, elsősorban Boszniából.)

Szembeszállt a menekültpolitika centralizálásának szándékával az osztrák belügyminiszter is. Maria Fekter leszögezte, hogy a benyújtott menedékkérelmek számát tekintve hazája az első öt EU-tagállam között van. A menekültpolitika centralizálása, azaz a menedékkérők európai szintű kvóták szerinti elosztása, illetve egyfajta európai menedékiroda létrehozása "nem járható út" - hangoztatta stockholmi felszólalásában Fekter.