Felpörgött hangulatban készültek az irániak az elnökválasztásra. Mahmud Ahmedinedzsád elnök például tömegtüntetésen mozgósította híveit. A különböző jelöltek támogatói estéről estére az utcára vonulnak és futballszurkolókhoz hasonlóan heccelik a rivális tábort. A békésebb hangulatúak inkább táncolnak.

Nyugati tudósítók szerint precendens nélküli, ami most folyik Iránban: a hatalom korábban sokkal jobban ellenőrzése alatt tartotta az eseményeket és megfékezte az ellenzéki tüntetéseket.
Egy külföldi diplomata szerint kérdéses, hogy lesz-e a jövőben tévévita az iráni elnökjelöltek között, "mert képtelenek érett módon viselkedni", viszont az is igaz, bárki győzzön is, a választások után Irán megváltozik.

Az utolsó tévés megmérettetésre az ellenzéki jelöltek el sem mentek, így Ahmedinedzsád elnök szabadon ócsárolhatta őket. Egyrészt korruptnak nevezte Rafszandzsani volt elnököt, aki Ahmedinedzsád megfékezésére szólította fel az ország legfőbb vallási vezetőjét.

Arra pedig, hogy riválisai grafikonokkal próbálták meggyőzni a választókat arról, hogy félremenedzselte a gazdaságot, azt mondta: cionista cégeket béreltek fel az információhamisításra és kormánya aláásására.Ezt megelőzően egy teheráni nagygyűlésen viszont Hitleréhez hasonlította taktikájukat.

Legfőbb kihívója Mir Hosszein Muszavi, volt miniszterelnök, aki húsz év után tér vissza a politikába. Az építész végzettségű Muszavi jelenleg az Iráni Művészeti Akadémia elnöke és különösen népszerű a fiatalok körében. Ez azért fontos, mert az iráni lakosság 60 százaléka harminc évnél fiatalabb. Ennek a rétegnek elege van a fundamentalista Ahmedinedzsádból, és nem tudja elképzelni, miért szavazna rá bárki is. Az elnököt azonban vidéki szavazói szinte istenítik, és azt tartják róla, hogy egy tollvonással meg tudja oldani problémáikat - jegyezte meg a BBC tudósítója.

Muszavi nem akarja, hogy külföldön szélsőségesnek tartsák Iránt és bírálta a kormányt, amiért megtiltotta a magántévék működését. Emellett azonban azt mondja: olyan reformer, aki vissza akar térni az 1979-es iszlám forradalom elveihez. Esetleges megválasztása nem hozna feltétlen változást a külpolitikába, ugyanis ő is ragaszkodik Irán önálló atomprogramjához.

Közben John Kerry, volt amerikai demokrata elnökjelölt azt mondta: Iránnak, az atomsorompó egyezmény aláírójaként joga van a békés célú atomprogramra. Így nevetséges volt a Bush-kormányzat érve, hogy nem szabad engedni neki az urándúsítást. Ez csak megmerevítette az álláspontokat - mondta. Kerry szerint úgy lehet biztosítani, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere, ha ráveszik Teheránt, egyezzen bele a szigorúbb nemzetközi ellenőrzésbe, cserébe a dúsításért.