A felsőoktatási intézmények működését szabályozó új törvényt nem csupán a diákok, hanem a tanárok is kifogásolják - utóbbiak azért, mert az egyetemek vezetői a jövőben sokkal rugalmasabban, saját belátásuk szerint alkalmazhatják tanáraikat, szabályozhatják azok előmenetelét, valamint a kutatásra szánt idejét.
Az érintettek attól tartanak, hogy ezentúl lényegesen kevesebbet foglalkozhatnak kutatási területükkel, ami viszont ellehetetleníti a tudományos munkájukat és így az előmenetelüket. A legelégedetlenebbek még februárban kijelentették: amíg a kifogásolt módosításokat nem vonják vissza, addig nem vizsgáztatnak.
Az ugyancsak február óta sztrájkoló, a tanáraik egy részének buzdítása és tevőleges segítsége mellett az egyetemeket heteken keresztül blokád alatt tartó diákok egyebek mellett azért utasítják el a törvényt, mert az lehetővé teszi a magántőke bevonását a felsőoktatásba. Szerintük ennek az lesz az eredménye, hogy kialakulnak majd az elitegyetemek, ahová alapvetően a gazdagok gyermekei járhatnak, a többi hallgató pedig másodrangú intézményekbe kényszerül, ott megszerzett diplomájuk pedig semmit sem fog érni.
Vannak, akiknek tetszik
Az új törvény elutasítása azonban távolról sem egyöntetű. Az elmúlt hetekben számos tanár jelezte: egyetért például az egyetemi oktatók kiválasztásának és alkalmazásának módjával, mivel a rendszer az elmúlt húsz évben rendkívül belterjessé, csaknem kontraszelektívvé vált. A diákok jelentős része pedig minél előbb vizsgázni szeretne, másképp nemcsak a nyári vakációjuk úszik el, hanem akár évismétlésre is kényszerülhetnek.
Az egyetemek vezetői egyelőre úgy vélik: a vizsgákat később ugyan, de még meg lehet tartani, és így talán meg tudják menteni az idei egyetemi évet. Számos helyen azonban a hallgatók egy része továbbra is meglehetősen radikális: a nyolcvanöt francia felsőoktatási intézmény közül jelenleg mintegy húszat blokád alatt tartanak.
A kormánypárti politikusok mindenesetre egyre keményebben fogalmaznak az ügyben, a kormányzó UMP vezetői például immár a szélsőbal "felforgató tevékenységét" látják az események mögött.
Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól






