"A kérdésről egyelőre még tart a jogi konzultáció" - nyilatkozta a sajtónak az elnöki hivatal főtitkára, de az már bizonyos, hogy a határozat legkésőbb március 31-én, azaz jövő kedden életbe lép.

A tervek szerint ezentúl a kedvezményes állami kölcsönért vagy garanciáért folyamodó cégeknek írásban kell vállalniuk, hogy tartják magukat a kormányrendelet előírásaihoz, a korábban segítségben részesültekkel pedig utólag íratnak alá egy hasonló dokumentumot.

Az elképesztő nyomás alá helyezett, a szabályozást korábban elutasító nagyvállalkozók szövetségének elnöke immár elismeri, hogy az állami támogatásban részesülő cégekre "magától értetődően plusz kötelezettségek hárulnak". A Medef egyik névtelenül nyilatkozó munkatársa ugyanakkor azt mondta az InfoRádiónak, hogy az általuk kidolgozott, a csúcsvezetők javadalmazásával foglalkozó, amúgy nem kötelező jellegű etikai kódexet egyre több vállalat fogadja el, és az máris érezteti hatását, így szerintük nincs szükség további szabályozásra.

Az ellenzéki szocialisták azonban újabb "kirakatlépésnek" nevezik a tervet, és úgy vélik, Nicolas Sarkozy valójában meghátrált a cégtulajdonosok előtt, hiszen a leendő jogszabály várhatóan nem foglalkozik azokkal a vállalatokkal, amelyek nagy számban küldik dolgozóikat technikai munkanélküliségre, holott az azzal járó illetmény egy részét az állam fizeti.

Minden napra egy botrány

A magánszektor életébe való ennyire közvetlen kormányzati beavatkozás ezzel azonban koránt sem ért véget. A kormányfői hivatal főtitkára hangsúlyozta: a Medefnek immár Nicolas Sarkozy egyharmados profitmegosztással kapcsolatos, az InfoRádió által is ismertetett elképzeléséről is nyilatkoznia kell.

Claude Géuant csütörtökön megismételte az államfő fenyegetését mondván, ha júniusig nem érkezik érdemi válasz a vállalkozók részéről, úgy a kormány ez ügyben is jogszabályt fog alkotni. A nagyvállalkozók tárgyalási pozícióját erősen rontja, hogy immár csaknem két hete nincs olyan nap, hogy a francia sajtó ne adna hírt egy-egy újabb, csúcsvezetői jutalommal kapcsolatos "botrányról".

A GDF Suez gázipari társaság két első embere csütörtökön kénytelen volt lemondani több millió eurót érő részvényopciójáról, a hét elején megjelent hír elleni tiltakozásul ugyanis a cég egyik leányvállalatának dolgozói spontán sztrájkba kezdtek.

Pénteken a felháborodáshoz való újabb muníciót a Les Echos gazdasági napilap szállította, arról számolva be, hogy a tavaly 2,8 milliárd eurós veszteséget produkáló Natixis befektetési bank 90 millió eurót osztott ki prémiumként brókereinek. Az ügy pikantériája, hogy a társaságot két egyesülés előtt álló pénzintézet, a Banque Populaire és Caisses d'Epargne - a Népbank és a Takarékpénztár - birtokolja, és a fúzió után létrejövő társaságba az állam ötmilliárd eurót készül beruházni.