Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
325.27
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália

Tizenötezren szereztek hamis diplomát, sokuknak érettségijük sem volt

Az egyik legnagyobb diplomaszerzési botrány van kibontakozóban Romániában, ahol csaknem tizenötezer ember juthatott diplomához úgy, hogy előtte sosem járt egyetemre.

Tizenötezer egyetemi diploma kiállításának körülményei kapcsán az ország több magánegyeteménél is ügyészségi vizsgálat zajlik Románia egyik legnagyobb diplomaszerzési botrányában - írja a romániai Krónika.

A bukaresti ügyészek szerint egy fővárosi, ötfős csoport 15 ezer embert juttatott oly módon egyetemi diplomához, hogy azoknak sosem kellett egyetemre járniuk. Az ügyfelek két, akkreditációval nem rendelkező bukaresti egyetemtől kaptak abszolutóriumot, azaz olyan dokumentumokat, amely az egyetem elvégzését igazolták. Ezzel a papírral mentek a hamisítók által megjelölt hét, már akkreditációval rendelkező egyetemre államvizsgázni.

Mindez 3.500 eurójába került azoknak, akik a diplomaszerzés ezen "könnyített" módját választották. További 600 euró ellenében a hamisítók húsz szakképzett társa közül valaki vállalta a vizsgát is, amelyen hamis személyi igazolvánnyal vettek részt. A procedúra végén pedig a megrendelő átvehette az akkreditált intézmény kiállította, felsőfokú végzettséget bizonyító oklevelet.

Razvan Gherghel, Bukarest egyik kerületi ügyészségének szóvivője szerint az érettségi bizonyítvány hiánya sem volt a diplomaszerzés akadálya, a két magánegyetem szükség esetén ezt is biztosította a hozzájuk fordulóknak. Egyikük székhelyén az ország hatvan különböző gimnáziumának pecsétjét találták meg, kitöltetlen érettségi bizonyítványok tucatjaival és a hamis személyi igazolványok elkészítéséhez szükséges speciális fóliával együtt. Az ügyészek azt is felderítik, kik voltak a hálózat ügyfelei.

Ecaterina Andronescu oktatási miniszter úgy nyilatkozott: az üggyel kapcsolatban álló oktatókat kizárják a tanügyből.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×