Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia

Megújult az egykor legkeletibb magyar vasúti őrház

Határokon átívelő civil összefogással újították fel a hajdani Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrházát a romániai Gyimesbükkön. A vasúttörténeti kiállításnak otthont adó épületet pünkösd napján nyitották meg az érdeklődők előtt, az átadásra Budapestről nosztalgiavonat érkezett a helyszínre.

A történelmi Erdély legkeletibb településén, Gyimesbükkön áll a 30. számú vasúti őrház. A Tatros folyó és a vasútvonal itt hagyja el Erdélyt és lép át Moldvába. Az épületet és a mellette lévő, XVII. században épült Rákóczi-vár romjait évről-évre turisták ezrei keresik fel.

Az őrház 1897-ben épült a magyar és a román állam közti szerződés alapján, a Csíkszereda-Gyimesbükk-Palánka-Kománfalva vasútvonal részeként, néhány méterre a hajdani román-magyar határtól. A vonal érdekessége, hogy mintegy 140 hídra és viaduktra volt szükség a megépítéséhez.

Az egykori határátkelőn, Gyimesbükkön, Pfaff Ferenc építész tervei alapján emelt vasútállomás méreteit és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik.

A 30. számú őrházat 1920 után a román vasúttársaság, a CFR használta, 1940-től 1944-ig ismét a MÁV, illetve a Magyar Honvédség. Ekkor az épület pincéjében és mellette lőrésekkel ellátott bunkert alakítottak ki. Az őrház 1944-től újra a CFR-hez került, majd sokáig elhagyatottan állt, mert a román vasúttársaság a 60-as években megszűntette az őrházi szolgálatokat.

Az épület néhány éve Deáky Andrásnak, a helyi iskola nyugdíjas igazgatójának tulajdonába került, aki azt a helyi önkormányzatnak ajándékozta, majd Erdélyben és Magyarországon gyűjtést indított az őrház felújítására. Magyarországon a Budakeszi Kultúra Alapítvány karolta fel az ötletet, és a helyi adományokkal együtt összegyűjtötték a szükséges összeget.

Az eredeti tervekben csak az épület rendbetétele szerepelt, de az időközben beérkezett újabb adományoknak köszönhetően az őrház környezetét is helyreállították a szervezők. Az ingatlan korhű kerítést kapott, körülötte padokat és asztalokat állítottak fel, emellett pedig elkészült egy vasúti aluljáró is, amelyen keresztül a Rákóczi-vár maradványait lehet biztonságosan megközelíteni. Az őrháznál tábla őrzi a támogatók nevét.

A gyimesbükki önkormányzat, a szervezők és az alapítvány pünkösdvasárnap avatta fel az épületet és környékét. Délben a közelben lévő kontumáci kápolnában közös szentmisét tartott a gyimesbükki plébános és Böjte Csaba ferences szerzetes, aki ugyanezen a napon szentelte fel legújabb gyermekmentő házát a településen.

A csíksomlyói búcsúra és az őrház átadásra az Indóház vasúti magazin és a Kárpát-Európa Utazási Iroda különvonatot indított Budapestről; a szerelvényt az ipartörténeti értékként számon tartott 017-es Nohab húzta Gyimesbükkig azon a vasúti pályán, ahol hatvannégy éve nem járt magyar mozdony. Az ünnepség záróakkordjaként a Nohab az állomásról a felújított őrház mellé gurult.

Címlapról ajánljuk
Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

Ha halálra is ítélik, akár egy év múlva szabadulhat is a puccsista dél-koreai exelnök

2024-ben próbált hadiállapotot bevezetni, de az alkotmányos reflexek működtek, sőt egy előre hozott választáson Jun Szogjol minden hatalmát elvesztette, így elsőre szigorúnak látszó ítélet vár rá. Három rettenetes út állhat előtte, de csak európai szemmel, a dél-koreai történelem ugyanis más mintázatokat mutat. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az InfoRádióban magyarázta el a részleteket.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×