Ausztrál kutatók a Melbourne-től nyugatra fekvő Otway-medence egy használaton kívül gáztárolójába pumpáltak 100 ezer tonna sűrített szédioxidot. A két kilométer mélyen fekvő tároló segítségével azt vizsgálják, hogy a világon máshol is alkalmazható lehet-e a gázt megkötő technológia. Algériában ennél sokkal nagyobb projectre készülnek, amelynek keretében egymillió tonna széndioxidot tárolnak majd a szalahi gázmezők alatt.

Az ausztrál kísérlet lényege, hogy megvizsgálják: meg tudják-e majd kötni az ország szénerőműveiben képződő gázt. A szénerőműveket tartják ugyanis az üvegházi gázok egyik legfőbb termelőjének, és Ausztrália - ilyen erőművei miatt - világelső az egy főre eső CO2 emisszióban.

A technológia iránt a nagy fosszilis üzemanyagfelhasználó országok, az Egyesült Államok és Japán is érdeklődnek.

Bush is a technológiai megoldást szorgalmazza

Christine Milne, az ausztrál zöldek szenátora szerint azonban az úgynevezett geoszekvesztrációs módszer nem hozza közelebb azt, hogy kivonják a légkörből a széntüzelésű erőművek által kibocsátott gázt. "Már évek óta beszélnek a megoldásról, de még mindig várat magára az első, működő üzemegység" - mondta.

Ausztrálián kívül Kína, India, Dél-Afrika is mások is jelentős mértékben széntüzelésből fedezik energiatermelésüket. A kiotói jegyzőkönyvet elutasító Bush amerikai elnök többször is hangsúlyozta, hogy szerinte technológiai megoldásokkal és nem az emisszió visszafogásával kell fellépni a globális felmelegedéssel szemben.

Egyértelműen még nem dőlt el, mennyire biztonságos a fulladást okozó gáz megkötését elősegítő technológia. Peter Cook, a 36 millió dolláros programért felelős, az állam és az ipar által támogatott kutatóközpont vezetője azt mondta: biztos benne, hogy a gáz nem szivárog ki, mert olyan kőzetbe pumpálják, amely természetes úton köti meg a széndioxidot.