Kemény hangvételű retorikája ellenére nem más lesz a NATO bukaresti csúcstalálkozójának díszvendége, mint Vlagyimir Putyin. Ez már akkor is különleges lenne, ha másképp alakult volna Moszkva és a nyugati szövetség viszonya, hiszen a felek elvben együttműködnek a NATO-orosz tanácsban.
Csakhogy éppen Putyin kormányzása idején erősödött meg Oroszországban ismét az a nézet, hogy a határai felé közelítő NATO - ellenség. A forgatókönyv persze még változhat, mert ha a csúcson mégis meghívják Grúziát és Ukrajnát a szövetségbe, akkor kevés az esélye annak, hogy Putyin barátságos húrokat fog pengetni.
"A grúzoknak és ukránoknak adott meghívó Oroszország arcul köpése lenne" - nyilatkozta Fjodor Lukjanov, az Oroszország globális ügyekben című magazin szerkesztője.
A Kremlben egyelőre azonban konstruktív hozzáállásról, a párbeszéd folytatásáról beszélnek. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő azt mondta: cserébe Moszkva azt szeretné, hogy partnerei meghallgassák.
Vlagyimir Putyin májusban adja át helyét utódjának. Nyolcéves hivatali időszaka alatt egyre határozottabb és konfrontatívabb külpolitikát folytatott: többször összekülönbözött az amerikai vezetéssel és az Európai Unióval például az oroszországi médiaszabadság, Koszovó, vagy épp az amerikai rakétapajzs ügyében.
A csúcs előtt különböző NATO-diplomaták nyilatkozataiból kiderült, hogy a szövetség megosztott az Oroszországhoz való hozzáállásban. Voltak olyan nézetek, hogy eleget tesznek Moszkva követelésének, amely cserébe engedékenyebb lesz az amerikai rakétapajzs ügyében. A cseh miniszterelnök hétfőn azt mondta, hogy az országába tervezett amerikai radarállomásról szóló egyezmény gyakorlatilag aláírásra kész.
Bejelentést tett Robert Fico állapotáról a miniszterelnök-helyettes