A koszovói függetlenség kikiáltása utáni első húsz órában a román főméltóságok egyike sem foglalt állást, csupán Adrian Cioroianu külügyminiszter jelentette ki egy szűkszavú nyilatkozatban, hogy a nemzetközileg is jól ismert román álláspont változatlan.

Előre jelezte viszont, hogy a részleteket az EU külügyminisztereinek mai brüsszeli ülésén fejti ki. E szűkszavúság is azt jelzi, hogy Románia a kezdetektől ellenezte Koszovó önállósodását, és már hónapokkal ezelőtt jelezte, nem fogja elismerni a tartomány függetlenségét.

Erről decemberben a bukaresti parlament is határozatot fogadott el. Traian Bãsescu államfő egyébként még 2005 őszén kifejtette, Koszovónak a szerb államon belül kellene széles körű autonómiát biztosítani.

A kijelentést azonban magas labdaként csapták le a székelyföldi autonómiát zászlajukra tűző szervezetek, és ez fölöttébb óvatossá tette a román politikusokat.

Adrian Cioroianu román külügyminiszter tavaly többször is elmondta, Románia nem Erdélyre gondol, amikor ellenzi Koszovó függetlenségét, hanem az olyan, "lappangó konfliktus" jellemezte területekre, mint a szakadár Dnyeszter-menti köztársaság.

Szerinte fennáll a veszélye annak, hogy Koszovó függetlensége lavinát indít el a térségben, és precedenst teremt más, szakadár tartományok számára. A román politikusok azonban azt is hozzátették, hogy ebben a kérdésben az Európai Unióval összhangban kívánnak cselekedni.