A londoni köd - fogalom. De talán nem mindenki tudja, hogy a brit fővároshoz fűződik a szmog szó megjelenése is. Az enciklopédiák szerint a kifejezést bizonyos Dr. Henry Antoine Des Voeux találta ki a smoke (füst) és a fog (köd) szavak összevonásából.

A széntüzelésű kályhák és gőzgépek miatt Londont már a Viktoriánus korban gyakran sűrű szmog ülte meg, de a legnevezetesebb eset az 1952-es hírhedt Nagy Londoni Szmog volt. Azokban a napokban elsötétült az ég és a szélcsendes időben a füstfelhő 4 nap alatt 4 ezer ember halálát idézte elő. További 8 ezer a következő hetekben és hónapokban halt meg.

Tiszta levegő törvény

Az esemény nyomán a brit parlament megalkotta a tiszta levegőről szóló törvényt, amelynek nyomán "füstmentes zónákat" vezettek be a fővárosban, és Londonnal együtt más városokban is javult a levegőminőség. A gáz és elektromos áram, mint fűtési lehetőség elterjedése után a kilencvenes évek elejétől tovább tisztult a levegő.

Egy néhány évvel ezelőtti felmérés válaszadóinak 70 százaléka azonban azt mondja, hogy a légszennyezés - még ha a nitrogén-dioxid és a finom részecskék láthatatlanok is - továbbra is probléma és közel ugyanekkora azok aránya, akik szerint ez károsan befolyásolja az életminőséget.

A szmog különösen nyáron okoz gondot. Ennek nyomán a fővárosi hatóságok meghirdették a Légminőségi Stratégiát.

A főpolgármester a közlekedést szabályozza

A londoni főpolgármesteri hivatal a közúti közlekedés korlátozásával, illetve a környezetkímélőbb járművek bevezetésével próbál fellépni és a költségek egy részét magukkal a városlakókkal fizetteti meg.

A közlekedési cégek buszait például olyanokra cserélték le, amelyek megfelelnek az Euro II-es szabványnak és finom részescskéket megkötő szűrőkkel látták el őket. A taxik esetében kibocsátási határértékeket vezettek be.

Autózni nem öröm

A stratégia nem osztatlanul népszerű eleme az is, hogy egyre költségesebbé teszik a személygépkocsik birtoklását. Egyre több londoni utat lepnek el a fekvőrendőrök, a kocsik számára lassúbb haladást jelentő busz-sávok, ahová behajtva súlyos pénzbüntetésre lehet számítani.

A korona ékköve pedig az úgynevezett dugózóna - azok, akik a már így is csillagászati parkolási díjak és bírságok ellenére behajtanak a zónába, naponta 8 fontot kötelesek fizetni - és ezt úgy érik el, hogy a kocsik rendszámát kamerarendszer rögzíti.

A stratégia része ugyanakkor az energiahatékonyabb épületek elterjedésének és a megújítható energiafajták támogatása. A lakástulajdonosok döntő része azonban ehhez semmilyen dotációt nem kap, és az amúgy is magas ingatlanárak miatt csak lassan modernizálják a magáningatlanokat.