Eddig a szverdlovszki törvényszéki orvostudományi intézet, továbbá moszkvai és jekatyerinburgi intézetek jutottak erre az eredményre, s jelenleg Oroszországban és az Egyesült Államokban a világ legkiválóbb genetikusai vizsgálják a maradványokat. A nemzetközi szakértői bizottságot ősszel hozták létre.

Amint az orosz tudósok írásba foglalják eredményeiket, azokat összehasonlítják a tőlük függetlenül végzett külföldi vizsgálatokkal - mondta el Nyikolaj Nyevolin, a szverdlovszki intézet vezetője, aki egyben az elemzést vezette. A végeredményt áprilisban hozzák nyilvánosságra - tette hozzá.

A lap beszámolója szerint először komoly problémát jelentett, hogy az azonosításhoz szükséges DNS-t találjanak a sav által roncsolt, megégett, apró maradványokból. (A szilánkok állapota volt az egyik közvetett érv amellett, hogy éppen a cári család tagjairól van szó.) Végül aztán sikerült annyi örökítőanyagot kivonni a maradványokból, amennyire szükség volt a vizsgálatokhoz.

II. Miklós cár 1917. március 2-án (az orosz ortodox naptár szerint 15-én) lemondott trónjáról fivére javára. A lemondott cárt március 8-án az Ideiglenes Kormány utasítására letartóztatták és Carszkoje Szelóba, majd a bolsevik hatalomátvétel után, 1918. áprilisának végén az urali Jekatyerinburgba szállították.

Akarattal nehezítették a későbbi azonosítást

1918. július 16-ról 17-re virradó éjszaka az Ipatyev-ház alagsorában gépfegyvertüzet zúdítottak II. Miklós cárra, feleségére, lányaikra - Anasztáziára, Tatyjanára és Olgára -, azok nevelőnőjére, a család orvosára, szakácsára és lakájára. A savval leöntött és elégetett kilenc holttest maradványait 1991-ben találták meg. A család tagjait - többek között a Romanovokkal rokonságban álló Fülöp edinburghi herceg DNS-mintájának segítségével - azonosították.

A cárt 1998-ban temették újra a szentpétervári Péter Pál-erődben, a cári család tagjainak hagyományos temetkezési helyén.

Mária nagyhercegnő és Alekszej trónörökös maradványait tavaly nyáron találták meg, amikor Jakov Jurovszkijnak, a kivégzés irányítójának nemrég még titkosan kezelt, többek által hamisnak tartott naplója alapján keresték több jekatyerinburgi tudományos és társadalmi szervezet kezdeményezésére. Jurovszkij szerint a kivégzett család két tagját másutt temették el, mint a többieket, hogy ezzel is megnehezítsék az esetleges későbbi azonosítást.