Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma

Franciaországban is a nyugdíjkedvezmények kurtítása miatt áll az ország

A vasutasok és közlekedési dolgozók után immár a közalkalmazottak is sztrájkba léptek Franciaországban Sarkozy elnök átalakítási tervei ellen tiltakozva. A lépés nyomán sok iskolában szünetel a tanítás, zárva tartanak a postahivatalok és folytatódik a közlekedési káosz.

A közalkalmazotti sztrájk rögtönzésre készteti a francia szülőket. A tanárok munkabeszüntetése miatt például sokan otthon maradtak a gyerekükkel, de volt aki a munkahelyére, vagy éppen tüntetésre vitte őket.

A közlekedési dolozókhoz csatlakozott közalkalmazottak tiltakozása az egyik legnagyobb próbatétel a költségvetési reformot meghirdető Nicolas Sarközy elnöknek.

Nem dolgozik a tanárok többsége, tiltakoznak az egyetemi diákok

A gimnáziumi tanárok közel kétharmada a tervezett létszámcsökkentés miatt hagyta abba a munkát, többtucat egyetemen pedig az intézményeknek adandó nagyobb autonómia miatt tiltakoznak a diákok.

Még az energiaipari dolgozók is hallattak magukról, és közel 9 százalékkal csökkentették egyes atomerőművek áramtermelését.

Egy héttel a közlekedési sztrájk kezdete óta, a szakszervezetek és a kormány farkasszemet néznek egymással és azt várják, hogy ki hátrál meg előbb.

Napi 300-400 millió euróba kerül Franciaországnak

Eric Woerth költségvetési miniszter azt mondta, hogy a néhány napig tartó munkabeszüntetés még elviselhető, de nyilvánvaló következményei lesznek, ha elhúzódik. A francia gazdaság ugyanis minden egyes nappal 300-400 millió eurót veszít.

A másokkal szemben előnyösebb nyugdíjjogokkal rendelkező közlekedési dolgozók a sztrájk folytatása mellett döntöttek, így most, a közalkalmazottak tiltakozásával együtt olyan benyomás alakulhat ki, mintha Franciaországot elöntötte volna a tiltakozási hullám.

A közalkalmazottak azt sérelmezik, hogy Sarkozy karcsúsítani akarja az állományt és nem akar új dolgozókat felvenni a nyugdíjba vonulók helyére.

A közvélemény nem rajong a sztrájkolókért, de megegyezést akar

Annak ellenére, hogy ismét hallatják a hangjukat - a fogalmazásuk szerint a Sarkozy-rezsim megdöntését akaró - diákcsoportok, Franciaország korántsem a militáns tiltakozás melegágya - jegyezte meg a brit Sunday Times.

A franciák nagy része nem támogatja a közlekedési dolgozókat, de annak sem örül, hogy szerinte a keménykedő kormány nem próbál megoldást kidolgozni.

A tárgyalások szerdán kezdődnek újra, de a kormány nem akar engedni abból a tervéből, hogy megreformálja a "különleges nyugdíjak" rendszerét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×