Infostart.hu
eur:
390.45
usd:
337.75
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia

Megtarthatja a világsztár a nácik által elrabolt világhírű festményt

Az amerikai legfelső bíróság döntése értelmében megtarthatja Elizabeth Taylor azt a Van Gogh-festményt, amelyet a második világháború alatt raboltak el a nácik zsidó tulajdonosától.

Az eredeti tulajdonos, Margarete Mauthner 1939-ben menekült el a náci Németországból, de előtte kénytelen volt eladni a "Saint-Rémy látkép menedékhellyel és kápolnával" című képet, amelyet Van Gogh 1889-ben festett.

A festményt Liz Taylor 1963-ban vette meg a Sotheby's árverésén. A sztár az ötvenes években kezdett festményeket gyűjteni, műkereskedő édesapja segítségével. Több nagy értékű képe is van - például Monet, Renoir és Degas alkotásai.

Mauthner leszármazottai 2001-ig nem tudták, kinek a tulajdonába került a festmény, de 2004-ben beperelték a világhírű filmsztárt, akitől visszakövetelték a műalkotást. Szerintük Taylor hibázott, amikor nem győződött meg a kép eredetéről, pedig az árverésre kiadott ismertetőben szerepelt, hogy a festményt valószínűleg a nácik rabolták el.

A színésznő ügyvédjei viszont azzal érveltek, hogy a papírok szerint a képet két zsidó műkereskedőn keresztül egy zsidó gyűjtő vásárolta meg - vagyis nincs bizonyíték arra, hogy a nácik rákényszerítették volna Margarete Mauthnert a festmény eladására. A legfelső bíróság pedig nekik adott igazat.

A nácik 1933 és 1945 között becslések szerint 600 ezer műkincset raboltak el zsidó tulajdonosaiktól.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×