Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Merkel és Sarkozy beszólt a spekulatív befektetési alapoknak

Angela Merkel német kancellár kedden tanácskozott az amerikai központi jegybank elnökével Berlinben, melynek során az Egyesült Államok ingatlanpiacán kirobbant pénzügyi válság nemzetközi kihatásait, valamint a kockázatos befektetésekre szakosodott intézmények működésének ellenőrzését vitatták meg. Ez volt a központi téma a kancellár és a francia államfő hétfőn tartott eszmecseréjén is.

Nicolas Sarkozy és vendéglátója, Angela Merkel egybehangzóan sürgette a hedge fundként ismert, kockázatos befektetésekkel foglalkozó vállalkozások ellenőrzését.

A francia elnök tarthatatlannak nevezte, hogy kis pénzcsoportok a lakosság széles rétegeinek a kárára nyerészkedjenek.

A Berlintől északra fekvő mesebergi kastélyban tartott félhivatalos megbeszélésen szóba került az Afganisztán biztonságát és gazdasági talpra állítását célzó lépések egyeztetése is. A kérdésben egyeznek a német kancellár és a francia államfő nézetei.

Angela Merkel helyeselte Nicolas Sarkozynek azt a javaslatát, hogy tekintélyes európai közéleti személyiségek részvételével hívjanak életre egy úgynevezett bölcsek tanácsát, amely Európa jövőbeli kilátásait elemezné, és terveket készítene az unió legmegfelelőbb működésére.

Lapértesülések szerint a hangsúlyozottan szívélyes légkör ellenére feszültség mutatkozik Sarkozy és Merkel között.

Ez jórészt abból fakad, hogy a német pénzügyminiszter Brüsszelben a közelmúltban kifogásolta a francia elnök adókedvezményeit, és helyettük a költségvetés kiegyensúlyozását ajánlotta, amivel kihívta maga ellen Sarkozy haragját.

Ezek után Párizsban elvárták volna a kancellártól pénzügyminisztere nyilvános rendreutasítását, ez azonban elmaradt.

A feszültséget táplálja a német környezetvédelmi miniszter Sarkozyt bíráló nyilatkozata is, amelyben megütközéssel szólt az atomenergia felhasználásának népszerűsítésére irányuló kijelentéséről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×