Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Bekavarnak a déli államok

Évtizedek óta január közepén Iowa-ban kezdődik, majd a hónap végén New Hampshire-ben folytatódik az amerikai elnökválasztási kampány előválasztásainak sorozata, és csak ezután következnek a többiek. A demokrata és republikánus elnökjelöltek személyét kiválasztó nagy menetelésben áprilisra, de legkésőbb májusra eldől a küzdelem. A most induló kampányban azonban felborulni látszik ez a jól bejáratott koreográfia. A déli államok bekavartak.

Az előválasztásokkal kapcsolatos gondok azzal kezdődtek, hogy Florida 2008. január 29-ét választotta, s ez feldühítette a dél-karolinaiakat, hiszen ebben az államban volt szokás az első déli megmérettetést tartani. Nem maradt el a válasz sem - legalábbis a helyi republikánusok szavazók számára - január 19-e lett az előválasztás időpontja. (A demokraták egyelőre nem változtattak az eredeti február 2-i dátumon.)

Később a példát más államok is követték, hiába fenyegetőztek az országos pártközpontokban azzal, hogy az eredeti dátumtól eltérő államok delegáltjainak szavazatát nem számolják teljes értékűnek az elnökjelöltet hivatalosan megválasztó konvención. Az elnökjelöltek is hiába próbáltak hatni a renegátokra, fogadkoztak: nem kampányolnak személyesen ezekben az államokban. A nyomásgyakorlás nem járt sikerrel: egyre több állam akarja korábbra hozni az előválasztást. Michigan épp a héten jelentette be, hogy 2008. január 15-re módosítja az eredeti februári időpontot

Az időpontokról folytatott vita különös helyzetbe hozza azokat az államokat, New Hampshire-t és Iowa-t, ahol a hagyományok szerint kezdődni szokott az előválasztási sorozat.

De mi is áll a dátumháború hátterében, miért kell ennek a két - amerikai mértékkel - kicsiny államnak elvinni az elsőséget? És miért kavarnak be most délről? Az évtizedek óta kialakult és ebben a két államban törvénybe is foglalt szokásjog nem csak Iowának és New Hampshire-nek kedvezett azzal, hogy a nagypolitika figyelmének középpontjába kerültek. Jót tett az amerikai demokráciának is azzal, hogy a jelöltek az óriásplakátokra és a tévéreklámokra költött dollármilliók helyett a "terepen" kampányoltak, a választóikkal találkoztak.

Az elnökválasztási küzdelmek azonban nem New Hampshire-ben és Iowa-ban, hanem a népesebb államokban, és egyre inkább Délen dőlnek el. Ott nem értik, miért kell ilyen aránytalan szerepet játszania a két, "kisállamnak". Florida egyébként csak azután döntött az előválasztás korábbi megrendezéséről, hogy Kalifornia és New York is változtatott, amire pedig az eljelentéktelenedéstől tartó kisebb államok is előrehozták a saját időpontjukat, és sokhelyütt még fontolgatják a cserét.

A bizonytalanság miatt a jelöltek kampányfőnökeinek fáj a fejük, akik nem tudnak tervezni, és lázasan foglalják a téli repülőjegyeket az Iowa, Florida, New Hampshire háromszögben.

Előválasztási időpontok
Január14.Iowa
 15.Michigan
 19.Nevada, Dél Karolina (Republikánus)
 22.New Hampshire, Wyoming (R)
 29.Florida, Dél Karolina (Demokrata)
Február1.Maine
 5.Szuper Kedd: Alabama, Alaska, Arkansas, Kalifornia, Colorado (D), Connecticut, Delaware, Georgia, Idaho (D), Illinois, Kansas (D), Minnesota (R), Missouri, New Jersey, Új Mexikó (D), New York, Észak-Dakota, Oklahoma, Tennessee, Utah, West Virginia (R)
 7.Hawaii (R)
 9. District of Columbia (D), Kansas (R), Louisiana, Nebraska (D), Washington (D)
 10.Maine (D)
 12.District of Columbia (R), Maryland, Virginia
 19.Hawaii (D), Washington (R), Wisconsin
 26.Arizona
Március4.Massachusetts, Minnesota (D), Ohio, Rhode Island, Texas, Vermont
 8Wyoming (D)
 11.Missisippi, Oregon
 18.Colorado (R)
Április22.Pennsylvania
Május6.Indiana, Észak Karolina, Nyugat Virginia (D)
 13.Nebraska (R)
 20.Kentucky
 27Idaho (R)
Június3.Montana, Új Mexikó (R), Dél Dakota

Szerző: Mong Attila

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×