Infostart.hu
eur:
386.68
usd:
328.7
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Rosszabbul élnek, mint négy éve, de még reménykednek

Négy évvel a Szaddam Husszein rendszerét megdöntő szövetséges invázió után egyre borúlátóbbak az irakiak. Ez derült ki több külföldi médiacég közös felméréséből. Meglepő módon ugyanakkor az irakiak többsége egyelőre nem kívánja, hogy távozzanak a külföldi katonák, és a szektás ellentétek dacára általános vélemény az, hogy az országnak egyben kell maradnia.

Konzervatív számítások szerint több mint 60 ezer civil áldozata és csak az amerikai katonák körében 3.000-nél több áldozata van a négy éve indult iraki háborúnak, és úgy tűnik, az irakiak egyre kevésbé látják a fényt az alagút végén.

"Az invázió előtt az emberek biztonságban éltek. Bármilyen hibát is követett el Szaddam, a kezében volt a hatalom és fenn tudta tartani a rendet. De gondolják, hogy most az amerikaiak fenntartják a rendet? Gondolják? - fakadt ki egy iraki nő a BBC-nek a közvélemény-kutatás kérdései kapcsán.

Négy évvel, sőt, még két évvel ezelőtt is sokan hittek abban, hogy jobb lesz az életük azután, hogy a külföldi erők megdöntötték Szaddam Husszein rendszerét, amely kegyetlenül leszámolt vélt, vagy valós politikai ellenfeleivel.

Két éve, egy közvélemény-kutatás során a megkérdezettek több mint 70 százaléka nevezte jónak az életét. A BBC, az ABC, az ARD TV és a USA Today című lap közös felmérése szerint azonban arányuk mostanra 40 százalékra csökkent.

Az ország korábbi urai, a szunniták jóval pesszimistábbak, mint a többségi siíták. A szektás erőszak ellenére azonban a megkérdezett irakiak többsége - 58 százaléka - azt akarja, hogy az ország egyben maradjon.

A különböző milicisták - esetenként hivatásos rendőrök - által végrehajtott emberrablások, gyilkosságok és kínzások közepette az irakiak fele úgy véli: jogosak a koalíciós erők elleni támadások.

Ugyanakkor több mint 60 százalék azt mondja: a külföldiek csak akkor vonuljanak ki, ha már helyreállították a közbiztonságot.

A felmérésből kiderül az is, hogy a megkérdezettek közül minden harmadik ember tanúja volt autós robbantásnak és öngyilkos merényletnek, emberrablásnak, a kormányerők és a lázadók összecsapásának, az amerikai és koalíciós erők, vagy a helyi milíciák irakiakkal szembeni szükségtelenül erőszakos fellépésének.

A megkérdezetteknek lesújtó véleménye van az újjáépítésről is, 67 százalékuk azt mondja, hogy annak nem volt haszna.

Az életszínvonal kapcsán az irakiak nagy része az órákon át tartó áramszünetekre és az üzemanyaghiányra panaszkodik, a gyakori merényletek kapcsán pedig a megkérdezettek több mint a fele azt mondta: nem mer piacra, vagy zsúfolt helyre járni.

És bár a szunniták körében nőtt azok aránya, akik örökös megbízatású "erős vezetőt" szeretnének, míg a siíták majdnem fele iszlám köztársaságot akar, az irakiak többsége még mindig úgy tartja, hogy öt éven belül demokrácia lesz az országban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×