Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Bajkonur túl drága az oroszoknak

Új űrrepülőtér építését tervezi Oroszország, mivel az orosz űrkutatási ügynökség még mindig a kazahsztáni Bajkonurból bocsátja fel űrhajóit. Az űrrepülőtér használatáért azonban évi 115 millió dollár bérleti díjat fizet Oroszország az egykori szovjet tagállamnak.

Saját űrrepülőtér építését tervezi Oroszország kozmonautái felbocsátására - állítja a Moszkovszkij Komszomolec című lapra hivatkozva a Magyar Távirati Iroda.

Anatolij Perminov, az orosz űrkutatási ügynökség, a Roszkoszmosz feje ugyanis nemrég egy nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy az ügynökség nem kíván a továbbiakban Kazahsztántól függeni.

Drága és feltételekhez kötött

Ennek nem csak az évi 115 millió dollár az oka, amelyet jelenleg Oroszország Kazahsztánnak fizet a bajkonuri űrrepülőtér használatáért, hanem az is, hogy a megállapodás szerint Kazahsztán megtilthatja bizonyos rakéták indítását.

A Roszkoszmosz szóvivője nem sokkal később finomított a nyilatkozaton, és hozzátette, hogy az űrkutatási ügynökség eddig semmilyen hivatalos bejelentést nem tett, az építés terveit még az orosz kormány se hagyta jóvá.

Egy újat olcsóbban felhúznának

Mindenesetre, 50 év alatt összesen 6 milliárd dollár bérleti díjat fizetne ki Kazahsztánnak Oroszország, míg egy új űrrepülőtér építése a lap által megkérdezett szakértők szerint fél- és egymilliárd dollár közötti összegbe kerülhet.

"Persze feltéve, hogy a csinovnyikok nem fognak túl sokat lopni" - fogalmazott a moszkvai tömeglap.

Ahol a Szputnyik 5 felszállt


Egyelőre több helyszínt vizsgál az orosz űrkutatási ügynökség, de a cikk szerint a legideálisabb az egykori Kapusztyin Jar-i rakétakísérleti telep lehet.

Ezen a Volga-vidéki bázison tökéletesítette 1947-ben Szergej Koroljov a náciktól zsákmányolt V-2-eseket.

Nem sokkal később innen indították az első szovjet ballisztikus rakétát, az R-1-est. 1960-ban pedig innen lőtték föl a Szputnyik-5 űrhajóval Sztrelkát és Belkát, a két kutyát, amelyek épségben vissza is tértek a Földre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×