Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Összeállítás az év bukott politikusairól

A hamburgi Spiegel hírmagazin összeállítást közöl az idei évben megbukott politikusokról, illetve azokról, akiknek szénája igencsak rosszul áll. A nevek között vesztesek, de még hivatalban lévő államférfiak is szerepelnek.

A Spiegel bukott politikusokról készített arcképcsarnokát a volt olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi nyitja meg, aki az áprilisi választási veresége után hetekig képtelen volt beismerni ellenfele, Romano Prodi győzelmét.

Amikor május elején mégis rákényszerült a kormányfői hivatal elhagyására, kilátásba helyezte, hogy sírni fognak még utána - de ez a mai napig sem következett be.

Mindebből a német lap azt a következtetést vonta le, hogy politikusok nem annyira a választási vereség által válnak igazi vesztessé, hanem ha hiányzik belőlük az ellenfél győzelmének elismerése.

A következő képen az Európai Unió vállalkozásért és iparért felelős biztosa Günter Verheugen mosolyog még a lencsébe, mögötte kabinetirodájának vezetője, Petra Erler áll.

A felvétel valószínűleg még az előtt készült, hogy az éppen mögötte látható hölggyel való viharos kapcsolata botrányt kavart az EU brüsszeli központjában. Õsz óta sokasodnak a lemondását sürgető követelések.

Bekerült a Spiegel arcképcsarnokába az izraeli államfő Mose Katzav is, aki ellen októberben nemi erőszak és szexuális zaklatás miatt emeltek vádat. Noha ő is ragaszkodik pozíciójához, külföldre már nem utazik és belföldön is csak ritkán hallatja hangját.

Katzavot az amerikai Donald Rumsfeld követi, aki hosszas huzavona után a múlt hónapban kényszerült megválni az Egyesült Államok védelmi tárcájától. Ezt sokan mérföldkőnek tekintik Washington Irakkal kapcsolatos eddigi merev politikájában.

A német lap bukott politikusokról készült felvételei között szerepel többek között az orosz elnök is, bár Vlagyimír Putyin esetében nincs bizonyíték arra, hogy közvetlen szerepe volt a rendszerbíráló újságírónő Anna Politkovszkaja moszkvai és az egykori hírszerző tiszt, Alexander Litvinyenko londoni meggyilkolásához, de a rejtélyes esetek ismét ráirányították a nyugati közvélemény érdeklődését az Oroszországban uralkodó állapotokra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×