Hegyi Gyula megállapítja írása bevezetőjeként, hogy a megemlékezés az 1956-os eseményekről egybe esett a kormány gazdasági szükségprogramjával. Azzal folytatja, hogy 1956-ról él egy nosztalgikus felfogás, mi szerint békés tüntetést követően bátor ifjak harcoltak szovjet tankok ellen. De nem szabad elfelejteni, hogy más is történt: kommunistákat meglincseltek, antiszemita jelszavakat kiáltoztak és egyesek visszahozták a náci ideológiát.

"Az ötvenedik évfordulót szélsőjobboldali csoportok most arra használták fel, hogy ismét összegyűljenek a budapesti utcákon. Gyurcsány Ferenc óriási igyekezettel fáradozott, hogy nagyszabású emlékezés legyen annak az évfordulóján, amit ő, mitöbb: a magyar törvény is 'forradalomnak' nevez, bár sok egyszerű ember számára ez csak felkelés - azaz hősi és szégyenletes történések elegye. De Budapesten zavarkeltők vették át a színteret és megmutatták, hogy 1956 még mindig nyitott seb" - írja a londoni Guardian-ben Hegyi Gyula az Európai Parlament szocialista párti képviselője.

Hozzáteszi, hogy a zavargókat Orbán Viktor volt miniszterelnök bátorította a Parlament előtt.

Dr. Mark Pittaway, az Open University történész munkatársa arra mutat rá válaszában, hogy a mostani utcai zavargást nem lehet az 1956-os forradalommal összevetni. Tény, hogy a forradalom résztvevői nem voltak egységesek abban, hogy milyen ország kialakulását kívánják, és az is igaz, hogy 1956 sokak számára még mindig "nyitott seb".

A történész szerint Hegyi Gyula figyelmen kívül hagyja a történelmi összefüggéseket. Elfelejti, hogy ami 1956 októberében történt, az széles népi reagálás volt egy elnyomó diktatúra törvénytelenségeire. Tehát forradalom zajlott le Magyarországon és nem csupán felkelés.

Az MSZP politikusa az InfoRádiónak úgy nyilatkozott, hogy félreértelmezték mondatait.