Az iráni vezető egyúttal megkérdőjelezte a BT öt állandó tagjának vétójogát, és tévévitára hívta ki George Bush amerikai elnököt.

A BT csütörtökig szabott határidőt Teheránnak arra, hogy felfüggessze atomprogramja kulcsfontosságú elemét, az urándúsítást, amely békés célra, atomerőművi fűtőelemek előállítására, illetve katonai alkalmazásra, nukleáris fegyver előállítására is használható.

A BT ellenkező esetre szankciókkal fenyegette meg a közép-keleti országot.

A nyugati országok szerint Teherán békés célúnak mondott atomprogramja leple alatt atomfegyvergyártásra törekszik, Irán viszont ezt következetesen tagadja, és nem hajlandó rövid időre sem felfüggeszteni urándúsító tevékenységét.

"Az iráni nép ezt az utat választotta (...). Ezt senki sem akadályozhatja meg" - szögezte le Ahmadinezsád.

A politikus úgy vélekedett, hogy az atomvitában folytatandó további tárgyalások kereteit kijelölte az a válasz, amelyet Irán a múlt héten adott a nyugati hatalmaknak az urándúsítás leállításáért cserébe ösztönzőket kínáló javaslatcsomagjára.

Ahmadinezsád szerint az iráni válasz "kivételes lehetőséget" teremtett a vita rendezésére, és kevésbé valószínű, hogy a BT fellépne Irán ellen, mert már elmúlt az erre alkalmas pillanat.

Az iráni elnök megkérdőjelezte a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának vétójogát, amely szavai szerint a II. világháború következménye.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sok feszültség forrása.

E két nagyhatalom a Biztonsági Tanácsban, ahol a békét kell védeniük, vétójoggal rendelkezik, e vétójog pedig csorbát ejt az egyes országok méltóságán, függetlenségén, szabadságán és szuverenitásán - fejtegette.