Újabb politikai vihar tört ki Moszkva és Kijev között: most a Krím-félsziget hovatartozása fölött robbant ki a vita. Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma ugyanis megszavazott egy dokumentumot, amelyben arra kérik a kormányt: tájékoztassa a törvényhozást az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz való visszacsatolására tett intézkedéseiről.

Az orosz honatyák a keresetben hivatkoznak arra, hogy a két ország közötti határokról kötött megállapodás határideje, amelye a Szovjetunió szétesésekor kötöttek, jövőre lejár. A képviselők azt kívánják elérni, hogy Moszkva ne hosszabbítsa meg a megállapodást, hanem követelje vissza a Krím-félszigetet, méghozzá egy 1774-ben létrejött egyezményre hivatkozva.

Az orosz parlament lépésére hevesen reagált a Viktor Juscsenko ukrán elnök mögött álló Mi Ukrajnánk tömörülés, amely közleményében populistának nevezte a Krím-félsziget elcsatolására tett kísérletet. Sőt, egyenesen "történelmi manipulációnak" minősítette azt.

Az ukrán politikusok felhívták orosz kollégáik figyelmét arra, hogy nem születhet politikai döntés egy olyan egyezmény alapján, amelyet 250 évvel ezelőtt írtak alá.

Kifejezték meggyőződésüket, hogy a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok nem a XVIII. század korszakára épülnek, hanem a mai politikai realitást veszik figyelembe. A Mi Ukrajnánk emellett emlékeztetett arra, hogy az 1774-es megállapodás az Orosz Birodalom és az Ottomán Porta között jött létre, ez a két állam pedig ma már nem is létezik.

Szerintük ilyen alapon az ukrán radikális szervezetek is analóg lépést tehetnek, például, visszakövetelhetnék Ukrajnának az egykori teljes Kijevi Rusz területét, beleértve Kubányt és az orosz fővárost, Moszkvát is.