INFORÁDIÓ
2022. július 1. péntek
Annamária, Tihamér

gulyás gergely

kormányalakítás

miniszterelnökség

extraprofitadó

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszterjelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 19-én.

Gulyás Gergely: sok nagy jelentőségű törvénymódosítás várható ebben a ciklusban

Várható vita az Európai Unióval arról, hogy a benzinárstop mostantól kizárólag a Magyarországon üzembe helyezett autókra vonatkozik, de a kormány hajlandó kölcsönösségi alapon kiterjeszteni ezt – mondta Gulyás Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az új kormányszerkezetről, az államfő diplomáciai szerepvállalásáról, az extraprofit lényegéről és a főváros-kormány viszony átalakulásáról is.

Gulyás Gergely az Arénában
 

Milyen tapasztalat vagy igény vezetett a kormányszerkezet módosítására, bővítésére?

Ez az ötödik Orbán-kormány és 2010 óta pedig negyedszer érte a polgári oldalt az a megtiszteltetés, hogy a kormányalakítás joga Orbán Viktoré lett, és azt látjuk, hogy ezeknek a kormányoknak a szerkezete kisebb-nagyobb mértékben, de mindig változott. Most talán ez közepes mértékű volt. Bizonyos elvek változatlanok és főleg a gazdasági tárcáknál pedig látjuk, hogy egy újfajta hatásköri megosztás érvényesült. Ami változatlan, hogy a humán kérdéseket mi egyben kezeljük. Voltak ezzel kapcsolatos viták, de ezeket a vitákat a választópolgárok eldöntötték. Szerintem a kormányzati struktúra fontos kérdés ugyan, azért érdemes beszélni róla, de a tisztséget betöltő személyek, illetve az egész közigazgatás működése, színvonala, a központi kormányzás koordinációja, a miniszterek és a stábok közötti együttműködés még nagyobb jelentőséggel bír, mint maga a struktúra. A humán területeket igyekeztünk egyben tartani, ez két tárca, a nagy állami alrendszerek a Belügyminisztériumnál vannak, a jövőt szolgáló területek, a felsőoktatás, az innováció pedig a Csák János vezette minisztériumban. A gazdaságnál pedig a Pénzügyminisztérium, amelynek talán a legnagyobb és legnehezebb feladat van most, hiszen egy válságból kilábalva egy másik válság időszakában kell a költségvetés fenntarthatóságát biztosítsa hosszú távon, a gazdasági növekedés lehetőségeit megőriznie és még a családtámogatási politikát is fenntartania, tisztán tud a költségvetés tervezésére és egyensúlyban tartására koncentrálni. A gazdasági, gazdaságfejlesztési kérdések Nagy Mártonnál, illetve a Technológiai és Ipari Minisztériumban Palkovics Lászlónál vannak, és szerintem ez is egy olyan egyensúlyt tud létrehozni, ami a működőképességet szolgálja.

Azt mondta, hogy bizonyos elvek változatlanul maradtak a kormányszerkezetnél. Milyen elvekről van itt szó?

2010 óta érvényesítettük azt, hogy a nagy társadalmi alrendszereket érdemes egyben, egymás mellett tartani, ezért érték kritikák a kormányt az Emmi kapcsán is, de szerintem annak megvan az előnye, ha ezek a területek egymás mellett vannak, részben azért is, mert ha szeretnénk az állami foglalkoztatás keretében egységes elveket érvényesíteni, akkor ezt könnyíti, ha egy tárcán belül vannak ezek a területek, és mindegyik között van szintén összefüggés. Abban, hogy a humán tárca egyben van, függetlenül attól, hogy hívják, szerintem több pozitívum van, minthogyha sok-sok külön minisztérium lenne.

A feladatköröket ugyanezen logika mentén kell áttenni egy másik minisztériumba? Minden miniszter a területéhez hozzátartozó hatásköröket viszi magával ilyenkor?

A statútumtörvény megmondja világosan, hogy kihez milyen hatáskörök tartoznak, és ebben az esetben ez nem kell, hogy fizikai költözést jelentsen, hanem a területen dolgozó kormánytisztviselők eddig az Emberi Erőforrások Minisztériumában dolgoztak, most pedig a Belügyminisztériumban dolgoznak. Különösebb nehézséget ez nem jelent.

Annak mi a jelentősége, hogy kinek van minisztériumi munkaszervezete meg kinek nincs? Mert Nagy Mártonnak meg Navracsics Tibornak nincsen.

Őszintén szólva semmi, olyannyira, hogy Semjén Zsoltot nem is említette, aki elvileg szintén a Miniszterelnökségnél van. A törvény nem is használja most a tárca nélküli miniszter kifejezést.

A miniszter miniszter?

Az alkotmány ad erre lehetőséget, pont azért, mert sem politikai, sem közjogi értelemben nincs jelentősége. A kormánynak a miniszterelnöktől eltekintve egyenrangú tagjai vannak, a miniszterek között semmilyen hierarchia nincsen. Formálisan ez azt jelenti, hogy egy minisztériumnak, mondjuk, a humán részlege biztosítja a szolgáltatásokat egy másik miniszternek is, de az, hogy én Semjén Zsolt ügyeibe vagy a Navracsics Tibor alá tartozó személyi állományba beleszóljak, teljesen kizárt. Arról nem is beszélve, hogy például a Miniszterelnökségen ma Navracsics Tibor irányítása alá több ember tartozik, mint az én irányításom alá.

Milyen a munkamegosztás a Miniszterelnökségen belül azzal, hogy Fürjes Balázs lett a miniszterhelyettes?

A munkamegosztás a Miniszterelnökségen belül eddig is jó volt Orbán Balázzsal, és szerintem ugyanilyen kiváló lesz Fürjes Balázzsal is, hiszen az elmúlt négy évben is együtt dolgoztunk. Én azért kifejezetten hálás vagyok, hogy az előző négy évben a helyettesítésem a minisztériumban mindig kiváló volt és figyelnem sem kellett erre. Orbán Balázs ezt semmivel nem rosszabbul látta el, mint ahogy én el tudtam volna látni, és szerintem Fürjes Balázsnál is ugyanerre esély van. Nyilván a politikához közelebb lépett eggyel, már azzal is, hogy elindult egy egyéni választókerületben, ahol a végeredménytől függetlenül mindent megtett, hiszen nagyon eredményes és innovatív kampányt vitt, és most a számtalan nagy épületet felújító, felépítő kormánybiztosi munkából, ami azért technokratább feladat volt, most politikai szerepet vállal és a Miniszterelnökség második embere lett.

Fürjes Balázs hozza magával az építésben szerzett tapasztalatát? A Miniszterelnökségnek van olyan portfoliója, amiben ezzel kell foglalkozni? Vagy most már inkább a politika az irány?

A politika az irány, de természetesen ilyen feladatok vannak, a szakmai ismeretet fel lehet használni, mint ahogy a politikában általánosságban is minden, a nem politikai életben szerzett szakmai tapasztalat nagyon hasznos tud lenni. Szerintem Fürjes Balázs jól fogja tudni ezeket hasznosítani.

Orbán Balázst a miniszterelnök politikai igazgatója lett. Ez egy új funkció?

Így van.

Ez hova illeszkedik be?

A kabinetirodánál van a munkaszervezetük, de ennek nagy jelentősége nincs. Eddig volt egy közigazgatási államtitkára a miniszterelnöknek, most lett egy politikai államtitkára is. Szerintem ez egy jó döntés volt, egy innováció a magyar politikában, lehetőséget ad arra, hogy a miniszterelnök parlamenti képviseletét is állandó jelleggel lehessen biztosítani, de arra is lehetőséget ad, hogy legyen a kormánynak egy olyan hangja, aki meg tud szólalni a miniszterelnök képviseletében, aki be tud számolni a legfontosabb tanácskozásokról, akinek a munkakörében az is benne van, hogy a miniszterelnök politikai tevékenységét segítse adatokkal, információkkal, tehát széleskörű, komoly feladat ez. Orbán Balázs szerintem az előző négy évben a Miniszterelnökség miniszterhelyetteseként is kiváló munkát végzett, a miniszterelnök úr mellett is ezt fogja tenni.

Teljeskörűen ellátja a miniszterelnök parlamenti képviseletét? Az terjedt el a sajtó egy részében, hogy a miniszterelnök most már nem is fog a parlamentben válaszolni kérdésekre, aztán kiderült, hogy ez nem egészen így van.

Akik ezt terjesztették, azok nem olvasták el a házszabályt. A házszabálynak egyértelmű rendelkezése van, a miniszterelnöknek ugyanannyiszor kell rendelkezésre állnia a következő négy évben is a parlamentben legalább, mint ahányszor eddig rendelkezésre állt.

Az új köztársasági elnöknek mi lesz a szerepe a magyar diplomáciában? Novák Katalin meglehetősen aktív.

Ha valaki megnézi a köztársasági elnöki alkotmányos hatásköröket, akkor abban az állam képviselete is benne van mind külföldön, mind belföldön. A külpolitikát a kormány határozza meg 1990 óta, ugyanakkor a köztársasági elnök, aki megtestesíti a nemzet egységét és bel- és külföldön egyaránt képviseli a kormányt, ehhez sokat hozzá tud tenni. Azt látjuk az eddigi néhány hetes tapasztalatok alapján, hogy valóban a köztársasági elnök asszony ezen a területen kifejezetten aktív, nem csoda, hiszen bár a családügyek területén ismerte meg őt az ország szélesebb közvéleménye, de ezt megelőzően Martonyi János kabinetjében dolgozott a Külügyminisztériumban, franciául is, angolul is, németül is kiválóan beszél.

De fontos és protokolláris vagy fontos és érdemi dolga van a köztársasági elnöknek? Leegyszerűsítve, ő intézett valamit?

Szerintem nagyon sokat tud intézni egy köztársasági elnök, mert fontos és protokolláris is a szerepe. Egy állam első polgárát mindenhol megkülönböztetett tisztelettel fogadnak, ennek megfelelően az ő véleménye, érvei, az országról alkotott összképe befolyásolhatja a nemzetközi partnerek gondolkodását Magyarországról.

Az elnöknek ilyenkor a saját eszköztárát kell magával vinnie vagy egyeztet a kormánnyal arról, hogy mi az, amit a magyar állami külpolitikából ő képviselhet?

A köztársasági elnöknek azt senki nem szabhatja meg, hogy mit és hogyan képviseljen, de tisztában van azzal, hogy az alkotmány alapján a külpolitika a kormány hatáskörébe tartozik, ezért az általános külpolitikai irányát a kormánynak a köztársasági elnökök tiszteletben szokták tartani a magyarhoz hasonló alkotmányos berendezkedésű országokban. Szerintem ez itt is így lesz, de hogy ő mire milyen hangsúlyt helyez, milyen véleményt alakít ki, ebben a köztársasági elnök szabadsága az említett, egyébként rendkívül tág korlátokon belül korlátlan.

Háborús veszélyhelyzet van. Milyen intézkedéseket kívánnak még hozni?

Azokat szeretnénk meghozni, amiket bejelentettünk. A háború következményei két területen vitán felül azonnali intézkedéseket kívánnak. Az egyik, hogy a honvédelem kiemelt fontosságúvá vált és azokat a honvédelmi fejlesztési igényeket, amelyeket 2030-ig terveztünk, amennyire lehet, szükséges felgyorsítani, azért van 200 milliárd forint a honvédelmi alapban. Az sem vitás, hogy a háború következtében az energiaárak elszálltak, ahhoz, hogy ettől a magyar fogyasztókat meg tudjuk védeni, feltétlenül szükség van egy rezsivédelmi alapra is, ebbe pedig az idei évben 700 milliárd forintot gyűjtünk be a már bejelentett különadókkal, extraprofit adókkal. Szerintem ez egy alkalmas eszköz arra, hogy a háborús helyzet miatt előállt rendkívüli helyzetek következményeit tudjuk kezelni. Egyelőre erre használtuk a felhatalmazást.

A haderőfejlesztésre korábban elhatározott pénzt megette az energiaár-növekedés meg az infláció ugyanúgy, mint minden mást, azért kell oda még 200 milliárdot gyűjteni?

Ez csak kisebb részben van így, nagyobb részben egyszerűen több pénzt szeretnénk költeni a honvédségre. Azt, amit 2030-ig terveztünk megvalósítani, előre szeretnénk hozni ’27-re, ’28-ra. Nem csupán a magyar állam fizetési készségéről és képességéről van szó, hanem arról is, hogy a másik oldalon a most megnövekedett honvédelmi igények mellett mit, mennyi idő alatt tudnak szállítani a szerződéses partnereink. Ennek ellenére az a célunk, hogy gyorsítsuk föl a korábban Zrínyi-programként ismert haderőfejlesztés, és az ehhez szükséges forrásokhoz pedig tegyünk hozzá jelentős mértékben.

Mennyivel kell előrehozni ezt? Látják-e már most?

Az új honvédelmi miniszter egyik feladata, hogy egy tartható tervet készítsen a jelenlegi helyzetben a kormánynak, hogy mit mennyire lehet előrehozni, egyfelől költségvetési oldalon, másfelől pedig a szállítási kapacitásokra is tekintettel.

A rezsialap két évre szól és az idei évet beszedik most, a 2023-ast pedig ütemesen az év elejétől, ahogy az adózás rendje van?

Az extraprofit különadóknál is ugyanúgy járunk el, ahogy 2011-12-ben a különadóknál, részben egyeztetünk a szektorokkal, hiszen ha a magyar államnak mindegy, az adott szektor szereplőinek pedig kényelmesebb, ha nem egyben, hanem két lépésben fizetik be, akkor ez is egy lehetőség. A Pénzügyminisztérium még fog egyeztetni és az adójogszabályokat részleteiben majd ezeknek az igényeknek megfelelően fogadjuk el, feltéve, hogy azok az állami érdekeket nem sértik.

Következetesen az extraprofit kifejezést használják. Mi számít ma extraprofitnak?

Nem jó érzés bárkitől megtermelt hasznot elvenni, még akkor sem, ha ennek a haszonnak a mértéke ezeknek a szektoroknak a legtöbbjében összefüggésben áll a háborúval vagy annak következményeivel, és a megszokott profiton felül extraprofitot keletkeztet. Két területen biztosan így van, a bankszektorban és az energetikában, és 85-90 százaléka ennek az alapnak a banki, illetve az energiaszektorbeli befizetésekből áll össze.

Tehát az számít extraprofitnak, ami a háború miatti plusz jövedelem egy ilyen szektorban?

Így van. Gyakorlati példa, ha valaki megnézi azt, hogy ma a kereskedelmi bankok a náluk lévő betétekre milyen kamatot fizetnek és ehhez képest ma a jegybank a nála elhelyezett kereskedelmi banki betétekre milyen kamatot fizet, akkor jól látszik, hogy több százmilliárdos éves pluszbevétel, a profit feletti extra bevétel, ha tetszik, extraprofit az, amit a bankok nyernek a jelenlegi gazdasági helyzeten, amin az ország meg veszít, és ezért az ország polgárai is veszítenek. Elviekben örüljünk annak, ha valakinek minél nagyobb profitja van, hiszen nem vagyunk kommunisták, de egy olyan helyzetben, amikor egy válsággal kapcsolódik össze az extrabevétel egyes szektorokban, akkor mi igenis méltányosnak gondoljuk azt, ha ezekből az extra bevételekből nem az egészet, hanem egy részét arra a célra fordítjuk, hogy az egyébként állampolgárokat érő válsághelyzetből adódó plusz terheket könnyíteni tudjuk valamelyest.

Az extraprofit adóval megterhelt szektorok teherbíró képességét előtte modellezik, vagy már miután korábban megcsinálták és bejött és egy sem borult föl, meg lehet csinálni még egyszer?

Természetesen modellezzük, egész pontos adatokat gyűjtünk be. Mindenhol látjuk azt, hogy milyen mértékben érinti az adott szektort, sőt elég pontos becslés szintjén annak egyes szereplőit is az adó.

Az építőipar miért maradt ki? Nincs benne extraprofit?

Ez egy komoly vita, hogy van-e benne extraprofit. Én úgy gondolom, hogy volt benne és nem vagyok benne biztos, hogy ma még van és biztos vagyok benne, hogy a következő időszakban nem lesz. Bizonyos termékeknek, fának, vasnak a megdrágulása, bizonyos termékeknek a hiánya a profitabilitását nagymértékben csökkentette. Én úgy látom, lehet, hogy ott egykor volt extraprofit, talán a ’17 utáni három-négy évben, de hogy idén nem lesz és a következő években pedig szintén nem lesz, abban egész biztos vagyok. Az építőiparral kapcsolatos vádak vélhetően politikai alapúak, de ha valaki megnézi azt, hogy milyen szektorokat érint és azokban a szektorokban kik rendelkeznek tulajdonrésszel, akkor senki nem vádolhatja alappal a kormányt, hogy magyar tulajdonosokat, adott esetben a kormányhoz közelállóként besorolt tulajdonosokat ne érintene több tíz- vagy százmilliárd forintos elvonással ez a különadó.

Politikailag érzékeny építőipari beruházásokról is lemond a kormány? A Ligetre gondolok, amiről a miniszterelnök a választás után azt mondta, hogy ezt például eldöntötték a választók, úgy lesz, ahogy eltervezték.

Igen, ezért mi semmiről nem mondunk le. Aki építési beruházásokkal foglalkozott, az pontosan tudja, hogy a beruházáson belüli időtartamok között hosszabb az előkészítésnek az ideje, mint amennyi utána a kivitelezésé, ezért semmilyen tervről nem kell lemondani. Ott, ahol kész tervek vannak, és a közbeszerzés most elindulhatna, ezeket egy évvel elhalasztjuk.

Megvárják, hogy rendeződik a piac?

A piac is rendeződik, és reméljük, hogy az infláció is normálisabb keretek között lesz, és abban is bízunk, hogy az ellátási láncok is vagy reparálhatók lesznek, vagy kiépülnek az új ellátási láncok. A költségvetésnél, ha választanunk kell, hogy a rezsicsökkentést és az egyéb árstopokat védjük meg, vagy pedig minden beruházást változatlanul folytatunk, akkor mi inkább az előbbi mellett döntöttünk. A jövő évi 800 milliárd forintnyi beruházás egyéves átütemezése nem jelent óriási veszteséget a gazdasági növekedésben. Van növekedési ára, de ez néhány tized százalék, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy úgy őrizzük meg a rezsicsökkentés eredményeit, úgy folytathassuk gyorsabban a honvédelmi fejlesztést a különadók beszedésével, hogy egyébként még a költségvetés egyensúlya is megmaradjon.

Milyen eszközt kíván a kormány bevetni, ha azt tapasztalja, hogy az extraprofitadóval megterhelt társaságok ezt áthárítják a végfogyasztókra?

Van, amit meg is tudunk tiltani és van, ahol pedig azt tudjuk mondani, hogy előre jelezzük, növelni fogjuk az adó mértékét, ha ezt áthárítják a fogyasztókra.

Figyelik a szolgáltatások árát? Hogy kell ezt elképzelni?

Van, ahol ezt könnyű megtenni, van, ahol egy kicsit nehezebb, de összességében ezeket figyelni fogjuk, és a nagy részét a most megadóztatott, valóban extraprofitot termelő cégek kénytelenek vállalni és nem tudják áthárítani a lakosságra, abban biztos vagyok.

Számítanak-e akár külföldi bíróság előtti perekre, mert az első extraadós időszakban ilyenek voltak, jó néhány?

Nagyrészt ezeket megnyertük, tehát nem számítok erre. A benzinárstopnak kizárólag Magyarországon üzembe helyezett kocsikra való korlátozásáról viszont lehet egy jogi vita.

Szolgáltatások szabad áramlásának elve miatt?

Igen, vagy diszkriminációtilalom, de mindenre szerintem jó érvünk van és nem csupán szavakban, hanem jogilag is. Csak egy rendkívüli helyzetben hozott rendkívül intézkedés természetesen mindig újszerű, és ha valami újszerű és nincs még jogi gyakorlata, akkor ilyen jellegű vitákat kiválthat. Nem is baj, ha vannak ilyen viták, mindenki el tudja mondani a saját érveit.

Lehet rendszer abból, hogy ilyen helyzetben a magyar kormány ilyen benzinárstopszerű, külföldekre nem vonatkozó rendelkezéseket hoz?

Nagyon nehéz azt meghatározni, hogy hol állhat elő még hasonló helyzet. A benzinárnál van egyrészt egy fontos környezetvédelmi szempont, hogy húsz-harminc százalékkal megnő az üzemanyagfogyasztás Magyarországon azért, mert átjárnak a határ túloldaláról ide, éppen ezért ez az intézkedés környezetvédelem szempontból is méltányolható. A másik pedig, hogy azért kétségkívül mi a Mol profitjából fizetjük meg ennek az intézkedésnek az árát, de egész Európának nem tudjuk megfizetni. Ez alapvetően mégiscsak egy magyar cég, azért ezt egész Európára nem tudjuk kiterjeszteni, ahhoz az összes olajkonszernnek össze kellene fogni.

Olyan veszélyt nem látnak, ha esetleg valamikor fordul a kocka, akkor más, határmenti országok fogják ugyanezt csinálni a magyar autókkal?

Ezért ha máshol, más országban van hasonló árstop, akkor a külügyminiszternek lehetősége van arra, hogy viszonosság alapján az onnan érkező autókat is mentesítse a valós ár és az árstoppal meghatározott ár közötti különbözet megfizetése alól.

A Magyarországgal szemben korábban elhatározott uniós eljárásokat a háború visszafogta valamennyire?

Egyelőre én azt látom, hogy ez nem változtatott semmin. Volt egy 7-es cikkelyes meghallgatás éppen a múlt héten, ahol Varga Judit igazságügyminiszter asszony válaszolt a feltett kérdésekre. Itt négy éve minden alkalommal bebizonyosodik, hogy semmilyen érdemi, megalapozott kritikát egyetlenegy ország sem tud Magyarországgal szemben megfogalmazni. Mi jó elszórakozunk ezzel, négy éve tart ez az eljárás, a következő négy évben is nyugodtan tarthat, veszélye érdemben nincsen.

Pénzügyi következményei sem lehetnek?

A 7-es cikkelynek semmilyen pénzügyi következménye nem lehet, és miután ellenünk nem a bizottság, hanem a parlament indította az eljárást, így a szavazatmegvonás sem lehet szankció, tehát kölcsönösen elszórakoztatjuk egymást. Mi magunkat, akik meg kellően gyűlölik a jelenlegi magyar kormányt az Európai Unióban, azok meg úgy érezhetik, hogy mégiscsak itt van valami 7-es cikkely szerinti eljárás.

Választási kampány idején ön is és több kormánypárti politikus is azt mondta, hogy a tanárok követeléseinek egy része jogos, sőt, sokan azt mondják, hogy a teljes része jogos. Az új kormány megalakult, hogyan folytatódik ez az egyeztetés?

Az én véleményem változatlan. A tanárok követelése jogos, a tanári bérek Magyarországon valóban alacsonyak, ráadásul a minimálbér és a garantált bérminimum-emelkedés a bértáblát is összetolta. Van egy új felelőse az oktatásügynek, aki nyilvánvalóan ezzel kapcsolatosan fog javaslatokat tenni.

Pintér Sándor?

Igen. Én külön is nagyra értékelem a tanárok magatartását tavasszal, hogy nem nagyták magukat belerángatni a szakszervezet részéről egy pártpolitikai küzdelembe. De ettől teljesen független kérdés, hogy a béremelés indokolt és szükséges.

Látják-e, hogy körülbelül mikor vagy a gazdaság teljesítőképességétől függ?

A gazdaság teljesítőképességétől és az Európai Unióval való megállapodástól függ elsősorban, ezért ha a magyar baloldal képviselői például nem azon dolgoznának havi ötmillió forintért az Európai Parlamentben, hogy Magyarországtól elvegyenek pénzeket, hanem azzal foglalkozzanak, hogy Magyarország hozzájusson a nekünk jogszabály szerint járó pénzekhez, akkor lényegesen előbbre lennénk, hiszen ebből pedagógusbéreket is tudunk finanszírozni.

Milyen lesz a főváros és a kormány viszonya a következő időszakban?

Reméljük, hogy jobb, mint eddig volt. Igazából a kezdet kezdetén ez a viszony nem volt rossz, Karácsony Gergely főpolgármesterré történt megválasztását követően a párbeszéd fennmaradt és még közös ügyekben is tudtunk fontos és jó döntéseket hozni. A baj az az volt, hogy a főpolgármester úgy döntött, hogy ő nem Budapest főpolgármestere kíván a továbbiakban lenni, hanem ő a miniszterelnökségre pályázik, és innentől kezdve az ő szerepfelfogása már nyilván az volt, hogy hogyan lehet a kormányt legyőzni és hogyan lehet egy politikai győzelmet aratni a választásokon.

Ellenzéki miniszterelnök-jelölt részéről ez logikus…

Én nem is kritizálom, csak azt mondom, ha valaki főpolgármesterként akar bárhol a világon miniszterelnök lenni, akkor nyilvánvaló, hogy ott a város érdekei a kampány időszakában háttérbe szorulnak. Ez egy hosszú kampány volt, ebben az időszakban a város ügyei kárt szenvedtek. Most meglátjuk, hogy mi az, ami ebből reparálható és mi nem, és ő hogyan viszonyul ahhoz a helyzethez, ami a választók demokratikus döntése következtében kialakult.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának a működését fenntartják?

Igen, ez egy konzultációs fórum, és nyilván fontos, hogy a konzultáció a kormány és a fővárosi önkormányzat között megmaradjon. Hogy mi ennek a legjobb fóruma, azt szerintem az illetékes miniszternek és a főpolgármesternek kell eldönteni.

Lázár Jánosnak?

A területfejlesztésért Navracsics Tibor felel, ráadásul a központi régióra van egy kinevezett kormánybiztos Láng Zsolt személyében, és a beruházásokért pedig Lázár János. Eddig a főváros abban a helyzetben volt, hogy külön volt egy minisztérium és egy államtitkárság, ami velük tárgyalt, az új kormányzati struktúrában azt mondtuk, hogy miután az eddigi együttműködés a fővárossal nem volt kiemelkedően sikeres, ezért nem érdemes egy külön struktúrát építeni csak a fővárosra, hanem vannak általános hatáskörök, ahogyan egyes megyékre vagy a megyei jogú városokra sincsen, és ennek megfelelően a főváros is az adott szakterület képviselőivel tud tárgyalni.

Nagy jelentőségű törvénymódosítást ebben a parlamenti ciklusban tervez-e a kormány?

Sok nagy jelentőségű törvénymódosítás lesz, remélem, ebben a ciklusban.

Alkotmányt érintő törvénymódosítás lesz? Választási rendszerrel kapcsolatos bármilyen olyan, ami sarkalatos törvényt is igényel?

Van egy olyan, saját magunk számára előírt jogi kötelezettségünk, hogy a választókerületek közötti lélekszámbeli eltérést mérsékeljük, tartsuk 15 százalékon, de mindenképpen 20 százalékon belül, ezt mondja a törvény. Miután hét helyen hozzá kellene nyúlni a választókerületekhez, ezért ezt indokolt lenne megtenni.

Az előző választás idején javasolta az akkori választási iroda elnöke.

Igen, akkor még csak három helyen volt, de miután nem sikerült konszenzust elérni benne, akkor talán mindenkinek egyszerűbb, ha marad a korábbi szabály. Most már hét helyen van, jó lenne, ha a pártok között nem is alakul ki konszenzus, akkor vagy a Nemzeti Választási Iroda mint az e területért felelős szerv terjesztene elő javaslatot vagy valamilyen konzultáció lenne. Ez mindenféleképpen egy módosítás, de szerintem a választójogi rendszer bevált és most már megszoktuk, hogy nem 386-an, hanem 199-en ülnek a parlamentben, ez egy komoly teljesítmény.

Az önkormányzati választási rendszer marad?

Az önkormányzati választási rendszer összességében bevált. Hogy kell-e változtatni a választási rendszeren vagy bármit finomhangolni, ezen lehet vitatkozni, de én most nem látok ilyen igényt a frakció részéről, tehát én úgy gondolom, hogy azok a választási típusok, amik eddig voltak, jó eséllyel ezt követően is lesznek.

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A címlapról ajánljuk

Elhunyt Schlecht Csaba

A Simicska Lajoshoz kötődő korábbi gazdasági cégbirodalom fontos emberét, országos sajtóorgánumok...
×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018