INFORÁDIÓ 
2020. április 1. szerda
Hugó

roska botond

látás

retina

szembetegség

A Semmelweis Budapest Award díjjal kitüntetett Roska Botond neurobiológus az elismerés átadása után a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján 2019. november 18-án.

Roska Botond: nincs olyan vakság, amelyen nem lehet segíteni

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Roska Botond, neurobiológus, a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója véletlenül kezdett foglalkozni a problémával. Az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az átbuherált vírusokról és a legnagyobb félelmekről.

Olyan vakság, amin egyáltalán nem lehet segíteni, nem létezik. Ezt a mondatát szállóigeszerűen idézik, anélkül, hogy arról beszélnénk, hogy miféle vakságok vannak.

A terápia szempontjából kétfajta vakság van, de fontos megjegyezni, hogy mi tényleges vakságról beszélünk, mert nagyon sokan összekeverik a gyenge látást a vaksággal. Az egyiknél a látóideg még létezik, a többinél már nem. A mi terápiáink azoknak lesz használható, akiknek még van látóidegük.

Mi a szerepe a látóidegnek?

Az emberi látórendszer az agynak egy nagy részét teszi ki, a retina és a szem egy nagyon kis része a látórendszernek, mégis szinte az összes vakságot okozó betegség a retinából vagy a szemből indul ki. Amíg a látóideg létezik, addig a szembe be tudunk vinni génterápiás vírusokat. Ha már nincs látóideg, akkor az agyba kell bejutnunk, ez egy komplex műtét, és sokkal komplexebb a terápia is.

Látóideget építeni valamilyen módon nem lehet?

Egyelőre nem tudunk látóideget építeni élő emberekbe, de a laboromban az utóbbi évben sikerült látóideget építeni egy Petri-csészében, ez azonban még nagyon messze van attól, hogy emberben is használni lehessen.

Miért kezdett ezzel a problémával foglalkozni?

Egészen véletlenül. Egy vacsorán találkoztam valakivel, aki a retinát kutatta, és annak idején matematikát tanultam, az orvosi egyetemre jártam, és azt mondta nekem, hogy a retinakutatás egy olyan dolog, ahol a matematikát és az orvostudományt ötvözni lehet.

És ötvözni lehet?

Ezt nem mondanám, de neki ez volt a véleménye. Az alkalmazott matematikát lehet használni a retinakutatásnál is, és mi sokat használjuk is, de igazi matematikát talán nem.

Hogy kezdődött a vakságkutatási sorozata?

Amikor elkezdtem kutatni, nem is gondoltam arra, hogy bármiféle orvosi problémával fogok foglalkozni, bár nyilvánvalóan bennem volt, hogy orvosi egyetemet végeztem, és az ember azért végez orvosi egyetemet, hogy gyógyítson embereket. Amikor 25 évesen befejeztem az orvosi egyetemet, nagyon zavart, hogy nem értem az emberi testet és főleg az agyat, és ezért gondoltam, hogy a gyógyításnak nekilátni úgy, hogy nem értek valamit, az olyan, mintha elmennék például autószerelőnek most úgy, hogy nem értem, hogy épült az autó fel. Valahogy nem állt össze a kép, a megismerés iránti vágy vezérelt. Aztán véletlen találkoztam valakivel, aki a retinával foglalkozott, és elmentem hozzá kutatni. Ez egy csodálatos világ volt, olyan mértékben megfogott, hogy reggel általában 5 órakor felkeltem, bementem a laboratóriumba, mértem 12 órát, és este 10-kor hazamentem lefeküdni aludni. Egészen új dolog nyílt meg előttem Berkeley-ben. Előtte mindig valahogy emberekre hallgattam, itt első alkalommal a természettel tudtam beszélgetni, az agynak egy részével, a retina mondta nekem, hogy mi igaz, mi nem. És kialakult gyakorlatilag egy napi kérdezés. Volt egy ötletem, megkérdeztem a retinát, a retina válaszolt nekem. És ezt csináltam öt éven keresztül. Az ötödik évben hallottam egy technológiát, hogy valaki legyekből kiszedett három gént, egy sejtkultúrába bevitte, és meg tudta mutatni, hogy ezzel a három génnel a sejt fényérzékeny lett.

Olyan, amelyik korábban nem az volt?

Ezek egyszerű sejtek, amelyek nem fényérzékenyek. Amikor ezt elolvastam, leesett a tantusz, hogy össze kellene kapcsolni az én tudásomat azzal, hogy fényérzékennyé tenni a retinát a látás visszahozásához. Azután párhuzamosan haladt a pályám: az agyam egyik fele mindig azon volt, hogyan lehet ezt a tudást terápiára kamatoztatni, a másik része az agyamnak ma is arra irányul, hogy meg szeretném érteni az emberi agyat.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!

Nyitókép: Bruzák Noémi
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018