Kármán András azt írta: az Ab azt kifogásolta, hogy a jelenlegi szabályozás alapján az egyes önkormányzatok fizetési kötelezettségének megállapítása és beszedése során nem álltak rendelkezésre azok az eljárási és jogorvoslati garanciák, amelyek lehetővé teszik, hogy az érintett önkormányzat megismerje, ellenőrizze és szükség esetén vitassa a számára meghatározott összeget, vagyis a döntés az eljárás alkotmányosságáról szól.

Hangsúlyozta, hogy az Ab december 31-i hatállyal hozott döntést, így lehetőséget adott a jogalkotónak a szabályozás megfelelő újrarendezésére, vagyis még a kifogásolt részt sem azonnali hatállyal kell módosítani.

Ennek éppen az az egyik célja, hogy a jogalkotónak legyen ideje az elszámolási és beszedési rendszer újraszabályozására, miközben az év végéig hatályos jelenlegi szabályozás szerint az önkormányzatoktól a hozzájárulást be lehet szedni – tette hozzá.

Rámutatott, hogy

az Ab döntése tehát önmagában nem jelent fizetési moratóriumot, és nem jelenti a fennálló kötelezettségek automatikus elengedését.

A tárcavezető jelezte, a kormány nyitott a konstruktív és érdemi párbeszédre, és a felmerülő szakmai és jogi kérdések rendezését közvetlen egyeztetések keretében tartja célravezetőnek.

Mint írta, egyetértés van abban, hogy a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi szabályozásán módosítani kell. „Olyan rendszert szeretnénk, amely egyszerre felel meg az alkotmányos követelményeknek, kiszámítható az önkormányzatok számára, és biztosítja közöttük a szolidaritás érvényesülését” – fogalmazott.

Kármán András bejegyzése szerint a nyilvános vita önmagában nem visz közelebb a megoldáshoz, különösen akkor nem, ha az Ab döntésének tartalmát vagy annak jogkövetkezményeit nem pontosan mutatják be.