Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Nyitókép: Pixabay

Egyetlen lépésre december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításától

Ez jelenleg jellemzően a december 12-ei szombati áthelyezett munkanapot érintené azoknál, akik december 24-én egyébként sem dolgoznának.

December 25. és 26. előtt december 24. is munkaszüneti nap lehet, az évek óta a nyilvánosságban forgó javaslatból már az idén valóság lehet, a Munkástanácsok és az Egyenlő.hu szerint elegendő lenne „A munka törvénykönyvének” egyszerű parlamenti többséggel elfogadható módosítása.

Mint a vg.hu cikkéből kiderül, a módosítás alapján már idén munkaszüneti nappá válhat szenteste napja,

  • népszavazás és
  • kétharmados parlamenti döntés

nélkül is.

A Munkástanácsok és az Egyenlő.hu júliusban konkrét jogszabály-módosítási javaslatot nyújtott be a Szociális és Családügyi Minisztériumnak. Ha az indítvány ősszel a parlament elé kerül és elfogadják, egy „nem ledolgozós” szünnap lesz.

A javaslat lényege nem új ünnepnapot hoz létre, egyszerűen beemelnék a munkaszüneti napok közé a munka törvénykönyvébe december 24-ét.

Jelenleg a törvény

  • január 1-jét,
  • március 15-ét,
  • nagypénteket,
  • húsvéthétfőt,
  • május 1-jét,
  • pünkösdhétfőt,
  • augusztus 20-át,
  • október 23-át,
  • november 1-jét, valamint
  • december 25-ét és 26-át sorolja ebbe a körbe

az EconomX cikke szerint.

Jelenleg az év végi munkarendet külön miniszteri rendelet alakítja úgy, hogy egy munkanapot pihenőnappá tesznek, cserébe egy közeli szombaton dolgozni kell. 2026-ban december 24. csütörtökre esik, és a jelenlegi munkarend alapján áthelyezett pihenőnap lenne. Ennek ára, hogy december 12-én, szombaton munkanapot kell tartani, ez szűnne meg tehát a módosítással.

A törvénykönyvön változtatni márpedig egyszerű többségű parlamenti döntéssel lehetséges.

A módosítás a kiskereskedelemre is közvetlenül hatna. A tervezet szerint nem lenne szükség külön nyitvatartási szabályozásra, a munkaszüneti nappá nyilvánítás önmagában azt eredményezné, hogy az üzletek nem nyithatnának ki. A szabályozás kidolgozói közben az alapvető élelmiszer-ellátás és a közszolgáltatások folyamatosságát is figyelembe vették.

Az ügyben egyébként népszavazási eljárás is zajlik, ezt tenné feleslegessé a módosítás.

Magyar Péter miniszterelnök korábban egyébként megígérte, hogy december 24-én nem ledolgozandó munkaszüneti nappá teszik, később ráerősített: már idén valósággá válhat.

Címlapról ajánljuk
Németh Nándor az úszóváltó Eb-aranyáról: ha Kristóf úszik, akkor igazából nem baj, hogy borul a sorrend

Németh Nándor az úszóváltó Eb-aranyáról: ha Kristóf úszik, akkor igazából nem baj, hogy borul a sorrend

A 4x100 méteres gyorsváltó Eb-aranya után a négyesfogat már nagyobb motivációt jelent Németh Nándornak, mint eddigi fő száma, a 100 m gyors. Az egyéniben vb-bronzérmes úszó az InfoRádiónak azt is elárulta, hogy csak a délutáni döntő előtt gyakorolta a repülőrajtot a váltóra, amikor kiderült, hogy a kétszeres olimpiai bajnok Milák Kristóf is tagja lesz a négyesnek.

Hosszú ideig tartó korlátozás jelentett be a számlázásnál az MVM

Szeptember 21. és 29. között átfogó informatikai rendszerátállítást végez földgáz-ügyfélkiszolgálási rendszerén az MVM, emiatt ebben az időszakban átmenetileg korlátozott lesz a szolgáltatással kapcsolatos ügyintézés. A fejlesztési munkálatok és az előkészületek miatt már szeptember 17-étől nem érhető el az online ügyfélszolgálat és a mobilalkalmazás, emellett szünetel az előre fizetős mérők feltöltése is.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Magyarország az EU egyik leginkább érintett országa az elhízásban

Magyarország az EU egyik leginkább érintett országa az elhízásban

A magyar férfiak körében már kisebbségben vannak a normál testsúlyúak: közel kétharmaduk túlsúlyos vagy elhízott, és csaknem minden negyedik férfi a BMI alapján elhízottnak minősül. Bár a túlsúly európai szinten is tömegeket érint, Magyarország a magasabb egészségügyi kockázattal összefüggő elhízás tekintetében továbbra is az uniós mezőny kedvezőtlenebb harmadába tartozik. A jelenség régen túlmutat az egyéni életmódon: a krónikus betegségek magasabb kockázatán keresztül hosszabb távon hozzájárulhat az egészségügyi kiadások emelkedéséhez és a munkaerőpiaci teljesítmény romlásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×