Qin Liang, a helyi gyár igazgatója beszédében kifejtette, hogy a CATL nagyon fiatal cég, 2011-ben alapították, de az elmúlt 9 év alatt világszinten piacvezető lett az elektromos autókba eladott akkumulátorok területén, és ugyanez igaz az energiatároló berendezések piacára is. A CATL piaci részesedése 2025-ben csaknem 40 százalékos volt.

A cég a haszon nagy részét kutatás-fejlesztésbe fekteti – jelezte, hozzátéve: hat ilyen központja van a világon, amelyekben összesen 23 ezer kutató dolgozik. Ezek egy része Kínában és az Egyesült Államokban van, sőt Európában is – ez utóbbi helyszínre terveznek még ilyen tevékenységet. A cégnek 60 ezer szabadalma van.

Felidézte, hogy 2022-ben döntöttek a debreceni üzem létrehozásáról, és 2023-ban kezdődött el az építkezés. A teljes beruházásra, amelynek az első üteme valósult meg, mintegy 7,34 milliárd eurót fordít a kínai beruházó.

A cégvezető ismertetése szerint jelenleg 105 hektáron terül el a gyár, de ha megépülne az összes üzem, akkor 221 hektárt foglalna el.

Kiemelte, hogy 2023 óta mintegy 300 helyi céggel dolgoztak együtt, részben az építkezés, infrastruktúra-fejlesztés, valamint a termelés területén.

Beszámolt arról, hogy 2024 ősze óta két gyártósoron végzik a modulgyártást, amihez egy harmadik gyártósor is csatakozott májusban, a három soron naponta 700 modult készítenek, és eddig csaknem 400 ezer akkumulátor modult gyártottak le, ezekhez a cellák még Kínából érkeznek. Az európai piacon már csaknem 100 ezer autóban van itt készült akkumulátor.

A debreceni cég 2025-ben csak a modulgyártásból 100 milliárd forint bevételt generált, ami után adót fizetett Magyarországon – mondta Qin Liang.

Kitta Alexandra, toborzási vezető tájékoztatása szerint most zajlik az ötödik toborzó kampány, prioritás, hogy a helyi munkavállalókat megtalálják és bevonják a cég munkájába. Jelenleg 1470-en dolgoznak a debreceni gyárnál, a munkavállalók kétharmada magyar, egyharmada kölcsönzött munkaerő, de szeretnék, ha helyükre is helyi dolgozó kerülne.

Az év végére a munkavállalóik létszámát 2300 főre kívánják növelni. Jelezte: ha beindul a cellagyár, oda kínai munkavállalók érkeznek majd, hogy átadják a helyi dolgozóknak a tudást.

Kitért arra, hogy a fiatal tehetségek bevonására is hangsúlyt fektetnek, ezért működnek együtt a debreceni és miskolci egyetemekkel, valamint a Debreceni Szakképzési Centrummal is.

Bodnár Mihály, a cég munka- és környezetvédelmi vezetője arról beszélt, hogy a CATL számára kiemelten fontos a fenntarthatóság, az üzembiztonság és a környezetvédelem, emellett célja, hogy az akkumulátorcella-gyártás beindulását követően a lehető legrövidebb időn belül karbonsemlegessé váljon.

A hatósági mellett saját monitoring rendszert építettek ki, amelyben egyebek között a földtani közeget 18 ponton vizsgálják, három különböző mélységben, valamint a víztározók üledékét is ellenőrzik. A talajvíz minőségét 15 monitoring kút vizsgálja, és létrehoztak egy környezeti zaj monitoring rendszert is, amely folyamatosan működik.

Kiemelte, hogy 2025-ben olyan technológiai fejlesztést valósítottak meg, amely 30 százalékkal csökkentette a vízhasználatot, ezek közül a legfontosabb az újgenerációs, adiabatikus hűtőtornyok alkalmazása, amely a napi vízigényt egy előre meghatározott korlátok közé szorítja.

Kifejtette: ha nagyon meleg időszakok következnek be, akkor arra is van megoldás, ugyanis telepítettek egy 3100 köbméteres puffertartályt, amely a csúcsfelhasználásokat hivatott kiegyenlíteni. Ezt a rendszert úgy alakították ki, hogy szürkevízzel működjön. Amint a város üzembe helyezi ezt a regionális vízhálózatot, rácsatlakoznak, ez várhatóan 2027 nyarán történhet meg, addig felszíni vizet használnak – részletezte.

Újságírói kérdésre elhangzott, hogy

az üzem jelenleg 200 köbméter vizet használ naponta. Folyamatosan figyelik a talajvizet, bár a most zajló munkálatok nem veszélyeztetik annak szennyezését.

A cellagyár épületében egy látogatóközpont is várja majd az érdeklődőket, akik az akkumulátorgyártás folyamatát is megtekinthetik.