Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nyitókép: Getty Images/ David Lees

Így alakultak az üzemanyagárak januárban

A kormány elvárása januárban is teljesült: a magyar családok olcsóbban tankolhattak, mint a szomszédos országokban élők – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szombaton az MTI-vel.

A tárca tájékoztatása szerint a szomszédos országok átlagához képest januárban is kedvezőbb üzemanyagárakkal találkozhattak a magyar családok a hazai töltőállomásokon. A benzin havi átlagára 4 forinttal, míg a gázolajé 3 forinttal volt alacsonyabb a szomszédos országok átlagánál.

„A kormány továbbra sem hagyja, hogy a háború és a brüsszeli szankciók terheit a magyar emberek fizessék meg. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi piaci folyamatokat, így az üzemanyagárak alakulását is” – írták.

Hozzátették: a Nemzetgazdasági Minisztérium a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva rendszeres egyeztetéseket folytat az üzemanyagpiac szereplőivel, és szükség esetén kész gyors és hatékony intézkedéseket hozni a családok és a gazdaság védelme érdekében.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×