A megemelkedett nyugdíjkorhatár, de a jobb általános egészségi állapot miatt is tovább dolgoznak az idősek Magyarországon. A társadalmi változások felértékelik az idős munkavállalók értékét – mondta az InfoRádióban a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének elnöke, Hegyesiné Orsós Éva.

A szövetség konferenciáján előadást tartott Monostori Judit, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársa. Középpontban az idősödő korosztályok munkaerőpiaci helyzete volt. Az elnök elmondása szerint sok oka van annak, hogy manapság tovább dolgozunk, az egyik a nyugdíjkorhatár emelkedése.

Hegyesiné Orsós Éva rávilágított arra, hogy a nők esetében elérhető a Nők40 program keretében a kedvezményes nyugdíjba menetel lehetősége, de összességében az a trend, hogy később veszik igénybe a nyugdíjat, később vonulnak ki a munkaerőpiacról. Mint fogalmazott, a nyugdíjasok egyre jobb egészségi állapotban vannak, szívesebben dolgoznak tovább, és van olyan tudásuk, ami a munkaerőpiacon eladható.

„A társadalmi változások felértékelik az idősödő munkavállalók értékét”

– fogalmazott az elnök.

Hozzátette, természetesen vannak olyan emberek, akiknek rendkívül fontos lenne, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is kivonulhassanak a munkaerőpiacról, és alig várják, hogy ez bekövetkezzen, mert olyan a családi helyzetük vagy az egészségi állapotuk.

A számok azt mutatják, hogy bőven 65 éves kor felett is viszonylag sokan dolgoznak, sőt emelkedik a számuk. Elsődlegesen azok tudnak megmaradni a munkaerőpiacon, akiknek ezt az egészségi állapotuk és a tudásuk lehetővé teszi. Ugyanakkor vannak olyanok, akik azért dolgoznak, mert abból a nyugdíjból, amit megkapnak, nem tudnak megélni, tette hozzá Hegyesiné Orsós Éva.

2024-ben Magyarországon 157,7 ezer öregségi nyugdíjas dolgozott, tehát a nyugdíjasok közel 8 százaléka maradt a munka világában.

A nyugdíjas foglalkoztatottak területén a nők vannak többségben, arányuk közel 60 százalék. Tavaly 91,9 ezer nő, és 65,8 ezer férfi dolgozott nyugdíj mellett – közölte a KSH a Grantis megkeresésére.

Közel kétszer annyian dolgoztak tavaly a nyugdíjasok közül teljes állásban, mint részmunkaidőben. Ugyanakkor a KSH adatai a 74 év felettieket nem tartalmazzák. A munkáltatók „szeretnek nyugdíjasokat alkalmazni”, lojalitásuk, és az utánuk járó adókedvezmény miatt, olvasható a Grantis honlapján. Hozzáteszik, hogy a nyugdíjhelyettesítési ráta jelenleg 60 százalékra tehető, tehát

a nyugdíjasok korábbi fizetésüknek átlagosan mindössze 60 százalékát kapják meg.

A KSH aktivitási rátára vonatkozó adatai azt mutatják, hogy a 60-64 éves korcsoportban jelentősen nagyobb az arány a férfiak esetében, mint a nőknél. A 65-69 éves korcsoportban, és afölött már kiegyenlítettebb az arány.

Azok, akik megfelelő tudással rendelkeznek szellemi területeken, akik szellemi munkát végzők, azok egyértelműen tovább maradnak, tanárként dolgoznak tovább, vagy orvosként, olyan munkaterületeken, ahol a tudásukat használni tudják, mondta el az elnök. Emellett szót ejtett Rosta Miklós egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem tanárának előadásáról is, aki az idősödők, idősek aktív, jó minőségű életével kapcsolatban végez kutatásokat.

Ennek keretében vizsgálják, mire van szükség ehhez, és ahhoz, hogy ez az életszakasz a „lehető legtovább működjön”. A már több éve, Székesfehérváron zajló kutatásban civilekkel, vállalatokkal és az önkormányzattal is együttműködnek. Jó esély van arra, hogy egy olyan modellt alakítanak ki, amely Székesfehérvár határán túl is komoly hatást gyakorolhat az idősödéspolitikára – tette hozzá az elnök.