Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Dunaföldvár, 2020. november 10.A higiéniai papírtermékeket gyártó Vajda-Papír Kft. dunaföldvári üzeme 2020. november 10-én. Újraindul Magyarországon a papíripari szakképzés - hangzott el papírgyárban tartott tájékoztatón.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Most megnézhetik a teljesen automatizált Vajda-Papír-gyárat a fiatalok

Nyílt napon népszerűsíti a papíripari szakképzést a Vajda-Papír.

A 2021-ben, több évtizedes szünet után újraindított papíripari szakképzést népszerűsíti a pályaválasztó fiataloknak a higiéniaipapírtermék-gyártó Vajda-Papír Kft; a cég november 7-én gyárlátogatással egybekötött nyílt napot tart dunaföldvári üzemében, Európa egyik legmodernebb, teljes mértékben digitalizált és automatizált papírgyárában – közölte a cég.

Vajda Attila, a Vajda-Papír Csoport alapító-ügyvezetője kifejtette, a nyílt nap célja, hogy a fiatalok közelebbről is megismerjék a papírgyártó és -feldolgozó technikus szakmát, amelyet duális képzésben sajátíthatnak el.

A vállalat papíripari szakképzési programja valódi ipari környezetben, a legmodernebb automatizált és digitalizált technológiák között kínál lehetőséget a fiataloknak, hogy elsajátítsák a papírgyártás szakmai alapjait és a korszerű termelési ismereteket. A cég több korszerű gyárral és komoly exporttevékenységgel rendelkezik, így a tanulók nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is értékes tapasztalatokat szerezhetnek. A vállalat működését a digitalizáció, a mesterséges intelligencia alkalmazása és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség jellemzi, ezek a szemléletek a szakképzésben is kiemelt szerepet kapnak - mondta.

A Vajda-Papír alapító-ügyvezetője felidézte, hogy több évtizedes szünet után

2021-ben indult újra Magyarországon a papírgyártás és -feldolgozás nappali szakképzése az ITM, az MKIK és a Vajda-Papír együttműködésében.

A képzés újraindítását a globális fogyasztási trendek változása, a műanyagok visszaszorulása és a papíripar gazdasági növekedése tette indokolttá. Hangsúlyozta, hogy a Szakképzés 4.0 stratégia modernizálta az oktatás szerkezetét és módszertanát, "így a fiatalok tudása jobban illeszkedik a vállalatok igényeihez, és a cégek számára is hatékonyan megtérülő befektetést jelent a duális képzésben részt vevő tehetséges munkaerő".

Magyar András, a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum főigazgatója a közleményben a szakképzést a jövő oktatási formájának nevezte, amelynek presztízse az elmúlt években látványosan erősödött.

A duális képzés lehetőséget teremt arra, hogy a diákok az iskolában megszerzett tudást valós vállalati környezetben gyakorolják, így magabiztosan, már munkatapasztalattal lépnek a munkaerőpiacra.

A vállalatokkal való együttműködés pedig nemcsak a diákoknak, hanem az egész gazdaságnak versenyelőnyt jelent – fejtette ki. A technológiai fejlődés, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia új kihívásokat hozott az iparban. A szakképzés feladata ma az, hogy ezekre a kihívásokra reagáljon: olyan fiatalokat képezzen, akik szakmailag is megállják a helyüket, de otthonosan mozognak a digitalizáció és a fenntarthatóság területén is.

Marczona Tamás, a Dunaújvárosi SZC Lorántffy Zsuzsanna Technikum és Kollégium igazgatója is arra hívta fel a figyelmet a közleményben, hogy a duális képzés valós tudást és biztos jövőt ad.

A Lorántffy Technikumban a papíripari képzés révén a tanulók Európa egyik legmodernebb gyárában tanulhatnak, így a diákok látják, hogy Magyarországon is lehet világszínvonalú technológiával dolgozni. A szakképzés ma már életpálya-modell: a tanulók a technikusi végzettséggel továbbléphetnek mérnöki pályára, vagy azonnal elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon - fejtette ki.

Marczona Tamás ismertette, hogy a vegyipar ágazat képzése érettségivel és technikus szintű szakképzettséggel zárul, a papíripari képzésben pedig két szakmairány választható: papírgyártó és -feldolgozó, valamint csomagolószer-gyártó. A papírgyártó és -feldolgozó technikus az alapanyagokat, a kész papírt és a feldolgozási technológiákat ellenőrzi, míg a csomagolószer-gyártó technikus a termék és a csomagolóanyag kölcsönhatását, valamint a piacra helyezés feltételeit vizsgálja.

A Vajda-Papír korábbi közlése szerint a cégcsoport sikeres első fél évet zárt 2025-ben: az értékesítés nettó árbevétele 11,8 százalékkal, az adózás előtti eredmény pedig 17 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az év első hat hónapjában 38 milliárd forint volt a konszolidált árbevétel az egy évvel korábbi 34 milliárd forint után, valamint a tavaly félévit megközelítő, 4,1 milliárd forint EBITDA-t (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) értek el. A konszolidált adózás előtti eredmény a 2024 első félévi 3,2 milliárd forintról 3,7 milliárd forintra emelkedett.

A Vajda-Papír a közép- és kelet-európai piacon, a Baltikumban és Skandináviában is jelen van, több mint 30 országba exportálja termékeit, az európai országok mellett Ázsiába, sőt a Karib-tenger térségébe is eljutnak a termékei. Csoportszinten több mint 700 munkavállalót foglalkoztat, három magyarországi és egy norvégiai gyárral rendelkezik. A 140 ezer tonnás éves gyártási kapacitású, 100 százalékos magyar családi tulajdonban lévő Vajda-Papír a hazai kereslet 55-60 százalékát állítja elő, és termelésének 60 százalékát szállítja külföldre.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×