Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
Tüntető gazdák az Ukrán gabona megöli a cseh gazdákat feliratú transzparenssel Prága belvárosában 2024. március 7-én. A cseh gazdák többek között azt követelik, hogy a nemzeti támogatásokat állítsák vissza a 2022-es szintre, csökkentsék a mezőgazdasági földterületek ingatlanadóját és hogy korlátozzák a mezőgazdasági áruk importját harmadik országokból.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Nem csak Magyarország számít most renitensnek ebben a fontos ukrajnai ügyben

Az ukrán mezőgazdasági termékek kapcsán nemrégiben vámcsökkentésekről döntöttek az EU-ban. Több ország is fenntartja ugyanakkor az ezekre vonatkozó importtilalmaikat.

Magyarország, Lengyelország, és Szlovákia nem szünteti meg az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek behozatalának tilalmát. Az Európai Bizottság nem zárta ki, hogy ezért jogi lépéseket tegyen ezen országokkal szemben – írta meg a Politico.

Több ukrán mezőgazdasági termékre is csökkennek, illetve megszűnnek a vámok egy EU-s döntés értelmében. A cukor, a baromfi, a tojás, a búza, a kukorica és a méz ugyanakkor korlátozott mennyiségben hozható csak be vámmentesen az unióba. A tejtermékek esetében fokozatosan teljes liberalizáció várható, illetve Ukrajna is vállalja, hogy több uniós terméket enged be vámmentesen. Egy biztonsági mechanizmust is létrehoznak annak esetére, ha komoly zavar keletkezne az uniós piacokon – írta meg az Infostart is korábban.

Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott a Facebookra feltöltött videójában, hogy „egyre több uniós ország számára elfogadhatatlan Brüsszel és Ukrajna kereskedelmi paktuma”. A miniszter szerint egy lengyel EP-képviselő, Anna Brylka arról beszélt, ez gazdasági fenyegetést jelent Lengyelországnak és a környező államoknak.

Magyarország továbbra is fenntartja a saját hatáskörben bevezetett importtilalmat, jelentette ki a miniszter az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülése előtt október 27-én. Kiemelte: szlovák és román minisztertársával speciális védelmet kérnek a határmenti tagállamok gazdálkodóinak az ukrán importtal szemben.

Magyarország, Lengyelország, és Szlovákia ellenáll a kereskedelmi kapcsolatok újragondolásának. Az importtilalmak, amelyek az ukrán gabonára, és más mezőgazdasági termékekre is vonatkoznak, az európai uniós belső piac szabályaiba ütköznek, emlékeztet a Politico cikke.

„Nem látjuk az alapját ezen nemzeti intézkedések fenntartásának”

– mondta az Európai Bizottság helyettes szóvivője, Olof Gill október 30-án, csütörtökön. Úgy fogalmazott, a bizottság „intenzívebben fog kommunikálni” az érintett országokkal. Arra a kérdésre, hogy kizárható-e a szabálysértési eljárás megindítása, úgy felelt: „minden lehetőség az asztalon van”. Brüsszelben nem látszott hajlandóság arra, hogy lépéseket tegyenek az ügyben az importtilalmak 2023-as bevezetése óta, abban reménykedtek, hogy az új kereskedelmi megállapodás redundánssá tenné őket, írta a Politico. A tárgyalások menetét ismerő tisztviselők azt mondják, politikai okok húzódnak meg a háttérben. Egy bírósági ügy Lengyelországgal szemben megrontaná a kapcsolatot Donald Tusk EU-párti kormányával, míg Magyarország és Szlovákia kiemelése kettős mércének tűnhetne – olvasható a cikkben.

A lengyel mezőgazdasági minisztérium arról tájékoztatta a lapot, hogy a korlátozások „nem szűnnek meg automatikusan” az új EU-s szintű megállapodás életbe lépése miatt. Richard Takáč, a szlovák mezőgazdasági miniszter úgy nyilatkozott, a megállapodás nem nyújt elég védelmet a helyi gazdák számára.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

Európa haláltusájáról beszélünk, de az öreg kontinens épp most kapott valódi erőre

A BNP Paribas friss elemzése szerint Európa a válságok felszíne alatt jelentős átalakuláson megy keresztül: az ipar ellenállóbbnak bizonyult a vártnál, a szolgáltatásexport rekordokat dönt, a technológiai szektor felzárkózik, a brüsszeli gazdaságpolitika pedig növekedésbarátabb fordulatot vett. Más intézményi előrejelzések ugyanakkor lehűtik az optimizmust: az EU növekedése 2026-ban alig haladhatja meg az 1 százalékot, az infláció emelkedik, a geopolitikai kockázatok pedig stagflációs környezetet vetítenek előre. Európa helyzete tehát valóban jobb, mint ahogy azt a hanyatlásnarratívák sugallják, de az átalakulás egyelőre inkább lehetőség, mint kész fordulat – a régi ipari modell nem tér vissza, a tőkepiaci unió és a közös adósság politikailag még messze van, a védelmi és zöld kiadások finanszírozása pedig komoly kihívás marad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×