„A Barátság vezeték egy szimbólum, jól mutatja, hogy az Európai Unió milyen gondokkal küzd” – vezette fel az előadását Hernádi Zsolt. A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója előadása során kívülről befelé haladva először a globális erőviszonyok alakulásáról, majd az európai versenyképességről, végül Magyarország helyzetéről és kilátásairól beszélt – olvasható a Portfolión.

A vezető kiemelte, hogy

egyre élesebben látszik a kétpólusú világrend kialakulása, amely során globális igazodás zajlik az Egyesült Államok és Kína felé.

Hangsúlyozta: a globális energialáncok gyártási kapacitásának döntő hányada Kínánál összpontosul, lehet itt gondolni akár az akkumulátorgyártásra vagy a napelemekre, de a kritikus nyersanyagnak számító kobalt- és nikkelfinomítás is szinte teljesen kínai kézben van. „Minden, ami kell a tiszta energiához, az Kínában van” – fogalmazott.

Mint mondta, Kína és az USA a geogazdaság eszközeivel nyernek teret, lehet itt gondolni a kritikus ásványok feletti kontrollra, a joint venture-ökre vagy akár a vámokra, többek között ezek lettek a nagyhatalmi verseny eszközei.

Európával kapcsolatban Hernádi Zsolt kiemelte, hogy az EU bürokratikus rendszere egyre bonyolultabbá válik, a blokk a geogazdaági eszköztárral ellentétben megmaradt a geopolitika eszközeinél, és

teljesen figyelmen kívül hagyja a gazdasági racionalitást.

„A legnagyobb probléma tehát az, hogy ideológiai döntésekkel csökkentjük a versenyképességünket, márpedig ez a múlt; túl sok az ideológia, túl kevés a gazdaság – emeli ki a vezető. Mindennek köszönhetően a 2000-ben látott 22 százalékról 2024-ben 15 százalékra esett vissza a blokk szerepe a világszintű GDP-termelésben.

Az EU-s szabályozási rendszerének problémáiról is beszélt az elnök-vezérigazgató, egy kutatást idézve kiemeli, hogy az EU belső kereskedelmi korlátozásai konkrétan rosszabb hatással vannak a gazdaságra, mint Trump vámjai.

Hernádi Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a háború kirobbanását követően a 60 éves kölcsönös függőség status quo-ja gyakorlatilag megszűnt Európa és Oroszország között. A tengeri nyersolajexport fokozatosan kivezetődött a kontinens felé, eközben az orosz olaj legnagyobb felvásárlójává India, Kína és Törökország vált. Az elnök-vezérigazgató azonban felhívta rá a figyelmet, hogy ezek az országok végső soron nem kizárt, hogy orosz eredetű olajterméket exportálnak az EU-ba. Márpedig ezt nem lehet ellenőrizni, hogy nem így történik-e – tette hozzá.

Áttérve a régiónk és Magyarország helyzetére, kiemelte: komoly kockázata van, ha nem tudunk ellátni egy közép-európai finomítót, elég az egyes országok importigényére gondolni a szállítmányozásban és mezőgazdaságban használt dízel tekintetében (Magyarországon ez az arány 22,4 százalék).

„A dízelhiány a teljes termelésre kihat, ha felborult, akkor nincs alternatív megoldás.

Ha a dunai finomító leállna, akkor napi 400 vagonnyi kőolajat kéne beszerezni, ez nem lehetséges – mondta, hozzátéve: ráadásul azt is fontos kiemelni szerinte egyfajta kontextusként, hogy szemben a jelentős kínai és indiai számokkal, a teljes orosz kőolaj-exportnak mindössze 4 százalékát teszi ki Magyarország és Szlovákia. Szerinte, ha folytatódik a különböző, stratégiailag amúgy jelentős európai vállalatok termelés-csökkentése és a gyárbezárása, a kínai és az amerikai output miatt „Európa egy skanzen lesz”.

Végül a jövőbe tekintve feltette a kérdést: „merre van az előre?" Átfogó üzenetként az fogalmazta meg, hogy mindenki végezze el a házi feladatát és dolgozzon az európai versenyképesség javításán. Hogy ezt pontosan hogyan lehet elérni, azzal kapcsolatban a vezető öt fontos pontot emelt ki:

• Hatékonyság: bürokrácia áttekintése.
• Tartsuk meg azt, ami érték: az energia terén olyan infrastruktúra épült ki a kontinensen, amire mindenki irigy lehetne. Ezt az infrastruktúrát kell erősíteni.
• Nem zárhatjuk ki a keleti kooperációt: teljesen természetes piac, ahol komoly hozzáadott értéket teremt a cég és egyébként az OTP is.
• Diverzifikáció: keressünk új megoldásokat.
• Hagyjuk a piacot szabadon működni: kevesebb szabályozás, a piacra kell bízni a választást - az adott vállalat dönthesse el, hogy mikor, hol, miért mennyit akar venni.

„A Barátság vezetéket megszoktuk, erre épült a gazdaság. Márpedig ami természetesnek tűnik, arról fel sem tűnik, hogy mennyire fontos az életünkben” – zárta gondolatait.