A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatók az árbevétel alapján 2024-ben átlagosan 18 százalékos növekedést tudtak felmutatni, ugyanakkor a nyereségesség oldaláról vizsgálva más kép rajzolódik ki – írja szeptember 18-án megjelent elemzésében a Portfolio.

A Heal Partners befektetési tanácsadó cég által megvizsgált, legnagyobb járó- és fekvőbetegellátást nyújtó intézmények esetében 2023-hoz képest 2024-re romlás látható. A szektor EBITDA-fedezete a 2023-ban látott 7 százalékos átlagos értékről 6 százalékra változott, annak mediánértéke 9 százalékról 6 százalékra csökkent. Az EBITDA (Earnings before Interest, Taxes, Depreciation, Amortisation) azt mutatja meg, hogy az adott cég milyen eredményt ért el, a kamatokat, adókat, értékcsökkenési leírást figyelmen kívül hagyva.

Kedvező hír, hogy az EBITDA-növekedés átlagos üteme a 2021–24-es időszakban tapasztalt mínusz 26 százalékhoz képest a 2023–24-es időszakban mínusz 7 százalékra javult. Ez azt jelenti, hogy lassabban csökken az EBITDA, de nem növekedik. Ez ugyanakkor „távolról sem” fenntartható – állapítja meg az elemzés.

A viszontagságok közepette jobban védettek a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók

– derül ki a Portfolio által megvizsgált cégek adataiból.

A kilenc legnagyobb cégnél a nominális EBITDA értéket nézve öt esetében javult az eredménytermelés (TritonLife, Doktor24 Csoport, Affidea, Dr. Rose Csoport, Wáberer Medical Center), kettő esetében romlott, a Swiss Medical esetében pedig stagnált. A Medicare (korábbi Medicover) 2024-es adatai egyelőre nem ismertek. Az EBITDA-fedezet tekintetében csak négy szolgáltatónál lehet javulásról beszélni.

Vannak egyedi történetek, például a török üzemeltetőhöz került Liv Duna Medical magánkórházé. Innen csoportos leépítéssel kapcsolatos hírek is kiszivárogtak. 2023-ban 1,2 milliárd forintos veszteséget jelentett, ami 2024-ben 2,67 milliárd forintosra nőtt. A magánkórház működtetését két évvel korábban vette át a török Liv Hospital Group, jelzésértékű azonban, hogy a magyar piacon a megjelenése után alig fél évvel már új operatív vezetője volt a kórháznak.

A Budai Egészségközpont EBITDA-mutatójára jelentős befolyással volt a 2024-ben megkezdett beruházás, a Királyhágó utcai „kórházi ökoszisztéma” fejlesztése. A fejlesztés időtartama alatt a társaság jelentős átmeneti többletköltséggel működik, így például „több lokalizációt érintő bérletidíj-költséggel”. A beruházás miatt az ellátási volumen is csökkent. A 2023-as 1,6 milliárd forintos pluszról 2024-re mínusz 510 millió forintra romlott az EBITDA.

Az elemzés kiemeli, az orvosok jövedelme a legfontosabb tényező, ami a magánszolgáltatók működését leginkább meghatározza. Ez a költségoldalon a legnagyobb tétel. Fábián Lajos Károly, a VOSZ (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége) egészségügyi tagozatának elnöke, egyben a TritonLife alapító-társtulajdonosa egy, a Portfoliónak adott 2024 szeptemberi interjújában mutatott rá a jelenségre.

Úgy fogalmazott, határt kellene annak szabni, hogy

„bizonyos [...] szakmákban valaki egyetlen 60-70 perces műtétért annyit követel, mint [...] az állami rendszerben egy havi nettó [bér]”

Hozzátette, ezekben a kurrens operatív szakmákban van, aki akár évi 400–600 műtétet is elvégez. Úgy véli, semmi nem indokol évi 500–600 millió forintos orvosi jövedelmeket, ilyenek tőlünk nyugatra sincsenek, de még az USA-ban is ritkák.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár 2025 júliusában, az InfoRádió Aréna című műsorában a témával kapcsolatban ismertette, a Covid alatt volt egy „történelmi léptékű” béremelés, az állami orvosi havi bruttó átlagkereset a 2,2 millió forintos szintet közelíti. Ebbe beleértendőek a „mozgó bérelemek”, mint az ügyeleti pótlék, szakterületi pótlék, és egyebek.

Lényegében most dől el, hogy a legnagyobb szolgáltatók mennyire állnak stabil lábakon, mennyire tőkeerősek, és mennyire hajlandóak „benyelni” a következő időszak gyengébb megtérülését – fogalmaz a Portfolio elemzése. A Heal Partners befektetési tanácsadó cég elemzése megemlít csendes sikersztorikat is. A Swiss Clinic továbbra is kiemelkedően profitábilis, a Dr. Rose nyereségessége folyamatosan javul. Egyre jelentősebbek az egyetemi háttérrel működő szolgáltatók, bár ezeknél nem a nyereségesség a fő prioritás.

Az elemzés idézi a Belügyminisztérium állásfoglalását is az ügyhöz kapcsolódóan: „Ahogyan már számtalanszor elmondtuk, egy robusztus állami egészségügyi rendszer létrehozásában, illetve a magán és állami egészségügyi szektor éles szétválasztásában hiszünk.”

A több profillal rendelkező magánegészségügyi szolgáltatók árbevétel tekintetében tovább növekedhetnek. Ugyanakkor kérdés, ez mennyire lesz profitoldalon fenntartható, hiszen főleg az orvosi jövedelmek miatt stabilan emelkednek a költségek. A betegek felé „fájóak az áremelések”, a nyereség pedig kezd eltűnni a szektorból. Egyes nagyobb piaci szereplők amellett érvelnek, az állam ne csak a megrendelői oldalon, hanem olcsó források biztosításával is hozzon változást a piacon – foglalja össze a helyzetet a gazdasági lap elemzése.