Infostart.hu
eur:
391.44
usd:
339.83
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Strasbourg, 2025. július 7.Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján az Európai Parlament plenáris ülésén.
Nyitókép: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo

Új ötlettel jön az Európai Bizottság az orosz vagyonért

Ukrajnát finanszíroznák új módon.

Az Európai Bizottság egy új ötlettel állt elő arra, hogyan juttasson több milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyont Ukrajnának: a Kijevnek átutalt pénz helyét EU által garantált IOU-k (tartozási elismervény) vennék át – írja a Politico. A brüsszeli testület ezzel a „jogilag kreatívnak” nevezett javaslattal úgy tudná finanszírozni Kijevet, hogy technikailag nem kellene lefoglalnia az orosz vagyont.

A lap szerint a Bizottság képviselői szeptember 11-én már bemutatták az ötletet a pénzügyminiszter-helyetteseknek egy zártkörű brüsszeli megbeszélésen. Bár a javaslatot óvatos lelkesedéssel fogadták, megállapodás egyelőre nem született, de egy hivatalos előterjesztés is hamarosan érkezhet. Az ukrajnai háború 2022-es kitörése után közel 200 milliárd eurónyi orosz vagyont fagyasztottak be, melynek nagy részét a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzintézet kezeli.

A terv szerint a befagyasztott eszközökhöz tartozó készpénzállományt hozam nélküli, rövid lejáratú, uniós országok által közösen garantált kötvényekre cserélnék. A Bizottság úgy véli, így elkerülhető az orosz vagyon lefoglalásának vádja. Az EU a befagyasztott vagyonból származó készpénzállományt egy „jóvátételi kölcsön” formájában adná át Ukrajnának. Az ország jövőre nyolcmilliárd eurós várható költségvetési hiánnyal néz szembe, így egyes EU-s országok minden lehetséges ötletet számbavesznek Ukrajna finanszírozására, tekintettel saját költségvetéseik szűkösségére.

A pénzt az országnak csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország megfizette a háborús jóvátételt Ukrajnának

– tette hozzá Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke „State of the Union” beszédében szeptember 10-én.

A terv életbe lépéséhez azonban még számos lépésre van szükség, a nemzeti garanciavállalásokhoz például a tagállamok egyhangú támogatása szükséges. A belga kormány, és az Euroclear már többször is figyelmeztetett arra, hogy a lefoglalt eszközök használata egy hitel fedezeteként jogi problémákhoz vezethet.

Címlapról ajánljuk
ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0

A Ferencváros az első mérkőzésen 2–0-s előnyt szerzett, így lépett pályára a bragai visszavágón, a tét az Európa-liga legjobb nyolc csapata közé kerülés. A Braga az első negyedóra végén kiegyenlítette a hátrányát, így kezdődhetett minden elölről – aztán jött a harmadik gól is. A szünetben így összesítésben hátránnyal fordult a magyar csapat. Aztán a második félidőben a helyzet fokozódott...

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×