Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Unsplash

Már túl a csúcson a mobiltelefon, és drámai fordulat közeleg

Radikális váltás küszöbén állunk – állítják szakértők.

A mesterséges intelligencia hozhatja el a korszakváltást, az okostelefonok ideje lassan lejárhat – olvasható a New York Times szeptember 8-án megjelent, elemzői várakozásokat összegző cikkében. A lap által megszólaltatott szakértők szerint radikális váltás küszöbén állunk, amely az okostelefonokat, mint kategóriát, feleslegessé teheti. A jövőt szerintük már nem a hardveres innováció, hanem a fejlett, mesterséges intelligencián alapuló asszisztensek jelentik.

Az Apple amerikai techcég, az iPhone-ok gyártója szeptember 9-én jelentette be új termékeit, köztük négy új iPhone-t is. A telefonok idei fejlesztései ugyanakkor többségükben nem hoztak elsöprő újításokat – véli az Associated Press által megkérdezett egyik elemző.

A vállalat már több éve próbálkozik eladásnövekedési ütemének magasabb szintre emelésével. A jelenlegi tempó a profitabilitást nem veszélyezteti, ugyanakkor kérdésként merül fel, képes-e még innoválni az Apple. A 2024 októberében bejelentett, MI-vel felturbózott Siri virtuális asszisztens még nem került a felhasználók kezébe.

Mit lehet tenni, hogy az Apple ne jusson a Nokia sorsára?

– teszi fel a kérdést Patrick McGee, az Apple in China című könyv szerzője, írja a The Economist. A Nokia volt az a cég, amely 1996-ban az egyik első okostelefont, a 9000 Communicator-t piacra dobta, és sokáig piacvezető volt a vállalat. 2007-ben a Gartner szerint az újonnan eladott készülékek tekintetében a Nokia piaci részesedése 49,4 százalék volt. Ugyanebben az évben bejelentette az Apple az első iPhone-t, illetve a Google is saját mobil operációs rendszerét, az Androidot. A finn cég 2013 első felében már csak 3 százalékos részesedéssel rendelkezett – közölte akkoriban a BBC.

A 2008–2025-ös időszakban mindeközben az okostelefonok eladásainak globális volumene többszörösére emelkedett, a csúcsot 2016-ban érte el. Az International Data Corporation (IDC) előrejelzése szerint az elkövetkezendő években enyhén növekedni fognak az eladások, de a 2016-os csúcs megközelítése nem várható.

Az időszakban változott a globálisan használatban lévő készülékek gyártók szerinti megoszlása is. A Statcounter tracking-szolgáltatás adatai azt mutatják, 2013-ban a Samsung gyors növekedés után megelőzte az Apple-t, illetve az akkoriban zuhanó részesedéssel rendelkező Nokiát is. A 2010-es évek második felében megnőtt az olyan kínai márkák népszerűsége, mint a Xiaomi, az Oppo vagy a Huawei.

Magyarországon 2025 augusztusában a Samsung vezette a rangsort a használatban lévő készülékek tekintetében, 42 százalékkal. Második volt a Xiaomi 23 százalékkal, harmadik az Apple 15 százalékkal. Hazánk egyébként a Pew Research Center 2022/23-as felmérése alapján az okostelefonok birtoklásában Indonéziával áll egy szinten, a megkérdezettek 76 százalékának volt okostelefonja. Lengyelországban ez az arány 79 százalék volt.

A piac tehát érett, egyben keresi is, mi lehetne a következő nagy újítás, aminek hatására lecserélik a vásárlók okostelefonjaikat

– írja az IDC elemzésében.

A hajlítható kijelzős telefonok nem tudtak áttörést elérni. Ennek legfőbb oka a magas ár: 2025-ben egy hajlítható készülék átlagára 1188 dollár, ami közel háromszorosa egy hagyományos okostelefonénak. Ezt az ultra-prémium szegmenst ráadásul az Apple 74,2 százalékos részesedéssel uralja. A hajlítható telefonok 2025-ben a globális piac mindössze 1,6 százalékát teszik ki, és ez az arány 2029-re is csak elhanyagolható mértékben, 2 százalékra nőhet.

Az 5G technológia bevezetésétől az iparág a következő nagy ugrást várta, a hatása azonban csekély volt. Az átlagfelhasználó számára a 4G hálózat már kielégíti a legtöbb igényt. A kézzelfogható, mindennapi előnyök hiánya miatt a vásárlók nem érzik szükségét a váltásnak – tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

A Tisza-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását, lehetővé téve állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására. Az oktatásban is jelentős fordulat várható: 2026/2027-től újra elérhető lesz az Erasmus-program minden magyar egyetem számára, 2027-től pedig megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kormány emellett több döntésről is beszámolt: 10 százalékkal emelkednek a megváltozott munkaképességűek ellátásai, tízmilliárd forintos kríziskezelő alap jön létre a gyermekvédelemben, illetve meghosszabbodik a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×