Infostart.hu
eur:
387
usd:
328.83
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Nyitókép: Unsplash

Már túl a csúcson a mobiltelefon, és drámai fordulat közeleg

Radikális váltás küszöbén állunk – állítják szakértők.

A mesterséges intelligencia hozhatja el a korszakváltást, az okostelefonok ideje lassan lejárhat – olvasható a New York Times szeptember 8-án megjelent, elemzői várakozásokat összegző cikkében. A lap által megszólaltatott szakértők szerint radikális váltás küszöbén állunk, amely az okostelefonokat, mint kategóriát, feleslegessé teheti. A jövőt szerintük már nem a hardveres innováció, hanem a fejlett, mesterséges intelligencián alapuló asszisztensek jelentik.

Az Apple amerikai techcég, az iPhone-ok gyártója szeptember 9-én jelentette be új termékeit, köztük négy új iPhone-t is. A telefonok idei fejlesztései ugyanakkor többségükben nem hoztak elsöprő újításokat – véli az Associated Press által megkérdezett egyik elemző.

A vállalat már több éve próbálkozik eladásnövekedési ütemének magasabb szintre emelésével. A jelenlegi tempó a profitabilitást nem veszélyezteti, ugyanakkor kérdésként merül fel, képes-e még innoválni az Apple. A 2024 októberében bejelentett, MI-vel felturbózott Siri virtuális asszisztens még nem került a felhasználók kezébe.

Mit lehet tenni, hogy az Apple ne jusson a Nokia sorsára?

– teszi fel a kérdést Patrick McGee, az Apple in China című könyv szerzője, írja a The Economist. A Nokia volt az a cég, amely 1996-ban az egyik első okostelefont, a 9000 Communicator-t piacra dobta, és sokáig piacvezető volt a vállalat. 2007-ben a Gartner szerint az újonnan eladott készülékek tekintetében a Nokia piaci részesedése 49,4 százalék volt. Ugyanebben az évben bejelentette az Apple az első iPhone-t, illetve a Google is saját mobil operációs rendszerét, az Androidot. A finn cég 2013 első felében már csak 3 százalékos részesedéssel rendelkezett – közölte akkoriban a BBC.

A 2008–2025-ös időszakban mindeközben az okostelefonok eladásainak globális volumene többszörösére emelkedett, a csúcsot 2016-ban érte el. Az International Data Corporation (IDC) előrejelzése szerint az elkövetkezendő években enyhén növekedni fognak az eladások, de a 2016-os csúcs megközelítése nem várható.

Az időszakban változott a globálisan használatban lévő készülékek gyártók szerinti megoszlása is. A Statcounter tracking-szolgáltatás adatai azt mutatják, 2013-ban a Samsung gyors növekedés után megelőzte az Apple-t, illetve az akkoriban zuhanó részesedéssel rendelkező Nokiát is. A 2010-es évek második felében megnőtt az olyan kínai márkák népszerűsége, mint a Xiaomi, az Oppo vagy a Huawei.

Magyarországon 2025 augusztusában a Samsung vezette a rangsort a használatban lévő készülékek tekintetében, 42 százalékkal. Második volt a Xiaomi 23 százalékkal, harmadik az Apple 15 százalékkal. Hazánk egyébként a Pew Research Center 2022/23-as felmérése alapján az okostelefonok birtoklásában Indonéziával áll egy szinten, a megkérdezettek 76 százalékának volt okostelefonja. Lengyelországban ez az arány 79 százalék volt.

A piac tehát érett, egyben keresi is, mi lehetne a következő nagy újítás, aminek hatására lecserélik a vásárlók okostelefonjaikat

– írja az IDC elemzésében.

A hajlítható kijelzős telefonok nem tudtak áttörést elérni. Ennek legfőbb oka a magas ár: 2025-ben egy hajlítható készülék átlagára 1188 dollár, ami közel háromszorosa egy hagyományos okostelefonénak. Ezt az ultra-prémium szegmenst ráadásul az Apple 74,2 százalékos részesedéssel uralja. A hajlítható telefonok 2025-ben a globális piac mindössze 1,6 százalékát teszik ki, és ez az arány 2029-re is csak elhanyagolható mértékben, 2 százalékra nőhet.

Az 5G technológia bevezetésétől az iparág a következő nagy ugrást várta, a hatása azonban csekély volt. Az átlagfelhasználó számára a 4G hálózat már kielégíti a legtöbb igényt. A kézzelfogható, mindennapi előnyök hiánya miatt a vásárlók nem érzik szükségét a váltásnak – tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

Keleti nyitás és az uniós függőség csökkentése – a magyar külpolitika irányai az elmúlt 15 évben

A magyar külgazdaság törekvései 2010 óta két fő csapásvonal mentén haladtak: egyrészt a korábbi, főként nyugat-európai és amerikai kapcsolatok stabil fenntartása és fejlesztése volt napirenden, másrészt olyan új partnerségek kialakítása a Közel-Keleten és Ázsiában, amelyek hozzájárulhatnak a magyar külkereskedelem diverzifikációjához – mondta az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×