A Mol a nyersolajigényének 70-80 százalékát a Barátság-kőolajvezetéken keresztül kapja meg, ami orosz kőolajat jelent, ilyen értelemben a vezeték kulcsszerepet játszik a csoportellátásban – mondta az InfoRádióban Pletser Tamás. Bár alternatíva létezik, elsősorban a horvátországi Janaf cég által nyújtott infrastruktúra – ami az omisalji kikötőt, valamint az Adria-kőolajvezetéket foglalja magába –, de a jelenlegi kapacitások és a Mol felkészültsége alapján, ha a Barátság teljesen leáll hosszú távra, akkor a horvát rendszer nem képes a magyar cég igényeit teljes mértékben kielégíteni – tette hozzá az Erste olaj- és gázipari elemzője. Egy ilyen esetben, a Mol korábbi kommentárja szerint, a cég dunai és pozsonyi finomítóját 70-80 százalékos kapacitáskihasználtságra kellene leszorítani.
A szakember azt mondta, amennyiben Magyarország teljes mértékben le szeretne válni a Barátság-vezetékről, akkor a Molnak másfél-két évnyi időre lenne szükség ahhoz, hogy a saját rendszereit olyan mértékben feljavítsa, ami lehetővé teszi azt, hogy a tenger felől teljes mértékben ellátható legyen az említett két finomító. Ehhez viszont elengedhetetlen lenne a Janaf rendszereinek a bővítése, továbbá a két cég között egy széles körű megállapodás, sőt, talán még egy politikai megegyezés is a két ország között – mondta.
Pletser Tamás elmondása alapján a Mol egyébként már elkezdte ezeket a folyamatokat; mint az a vállalat legutóbbi negyedéves gyorsjelentésében is olvasható, 20 millió dollárnyi összeget költött arra, hogy keverőüzemet, illetve különböző tárolókat létesítsen a százhalombattai finomító területén, ami szükséges lehet a levalláshoz. Az elemző viszont úgy látja, ez a projekt nem halad „teljes sebességgel”, részben pont azért, mert nincs egy átfogó megállapodás a magyar és a horvát fél között.
Ha a Barátság-kőolajvezeték hirtelen leáll – mint pénteken is –, akkor egyébként az országnak körülbelül 90 napnyi kőolaj-, illetve kőolajtermék-tartaléka van, a Molnak pedig normális esetben nagyjából egy hónapi nyersolaj-mennyisége. Ha azonban ezek elfogynak, akkor tehát a Molnak valószínűleg vissza kellene fognai a belső finomítóit, hiszen Omisaj felől nem tudják a teljes orosz volument biztosítani, így belső zavarok lépnének fel a kőolajellátásban – magyarázta Pletser Tamás, megjegyezve: más forrásból is pótolható a szükséges termék, de az jelentős áremelkedést okozna.
Földgáz
Ami Magyarország földgázfüggőségét illeti, az elemző kifejtette: ezen a területen is születtek már lépések az elmúlt években, Magyarország az összes szomszédos országgal össze van már interkonnektorokkal kötve, kivéve Szlovéniát, de már tervben van a magyar–szlovén interkonnektor megépítése is. Mindez azt jelenti, hogy ha a szomszédos országokban van elegendő mennyiségű földgáz, ami megvásárolható, akkor az idehozható Magyarországra. Mindazonáltal jelenleg csak egy vezetéken, a Török Áramlaton érkezik orosz földgáz az országba, biztosítva az ország ellátásának legalább háromnegyedét. Ez szintén kitettséget jelent, de a kőolajhoz képest annyiban jobb a helyzet, hogy az infrastruktúra felépítése előrehaladott – mondta Pletser Tamás.
Amennyiben az orosz földgáz leállna irányunkba, akkor azt elsősorban a környékbeli cseppfolyós-, valamint a nyugat-európai földgázrendszerből tudnánk pótolni. Illetve 2027-től várhatóan megindul majd egy nagyon komoly fekete-tengeri termelés is Romániában, jelentős alternatívát szolgáltatva Magyarország számára. Esetlegesen Azerbajdzsán is szóba jöhetne, de az azeriek már most is maximumon termelnek és igyekeznek is exportálni, tehát ebből a forrásból nem várható jelentős növekedés a következő években – tette hozzá a szakértő.
Az Erste olaj- és gázipari elemzője egy esetleges hosszú távú leállást illetően kiemelte: egy olyan szabadversenyes gazdaságban, mint a magyar olaj- és gázkereskedelem, elsősorban
nem attól kell aggódni, hogy hiány lesz, hanem attól, hogy az árak jóval magasabbak lesznek.
Megjegyezte: nehéz egyértelműsíteni, hogy a szóban forgó támadások a Barátság-kőolajvezeték ellen történnek, vagy egyszerűen az ukránok próbálják megbénítani az orosz olajinfrastruktúrát, aminek ez is része, megváltoztatva ezáltal a háború menetét. Pletser Tamás inkább utóbbi eshetőséget valószínűsíti, nem azt, hogy ezek az akciók Magyarország ellen irányulnának.
