Ahogy arról az Infostart is beszámolt, májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 2,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,0 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,1 százalékkal mérséklődött az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,3 százalékkal maradt el az előző havitól.
„Nem látszik egyértelmű trend a kiskereskedelmi forgalom alakulásában, egy-egy pozitív adatot valamiféle korrekció követ, akár a havi, akár az éves tényező statisztikákat nézzük” – értékelt Nyeste Orsolya. Az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője úgy látja, összességében nem gyengék a számok, mert éves szinten is van növekedés, inkább a nagyon lassú ütemű kilábalás folytatódik, de az áttörés a kiskereskedelmi forgalmi statisztikáiban nem figyelhető meg. Utóbbi ugyanakkor szerinte nem is indokolt, mert noha reálbér-növekedés van a gazdaságban, de ennek az üteme lassul, ráadásul a gazdaság teljesítményéről sem érkeznek pozitív hírek, ami erősítheti a háztartások óvatosságát, szerinte meggondolják kétszer is, hogy mire és mennyit költsenek, és azért ez nyomot hagy a számokon.
„A nagy kép az, hogy nem rosszak az adatok, hiszen nincs visszaesés, hosszú bázison nézve a kilábalás folytatódik, ugyanakkor a kilábalás mértéke valószínűleg elmarad attól, amit előzetesen vártak sokan” – foglalta össze az elemző.
Az élelmiszer-kereskedelemben stagnálás figyelhető meg annak ellenére, hogy nagyon sok termék bekerült az árrésstop-intézkedés hatálya alá, de Nyeste Orsolya úgy látja, az élelmiszerek esetében is elég a volatilis a mutató. Szerinte áprilisban a húsvét miatt is emelkedhettek az élelmiszer-eladások, és májusban ennek a természetes korrekciója következett be.
„Az élelmiszerek pont azok a termékek, amelyeknél akár csökken, akár nő a háztartások jövedelme, azért nagyjából állandó a fogyasztás, és attól, hogy nőnek a jövedelmek, javulnak a reálbérek, nem biztos, hogy a háztartások több élelmiszert fognak vásárolni” – mondta a szakember, és jelezte, szerinte a gazdaság pozíciójáról ezért többet árul el, hogy a nem élelmiszer-kiskereskedelemben mi történik, és ott egy kicsit jobb számokat publikáltak májusra is.
