„A várakozások nagyok, de hogy aztán ez teljesül-e, az egyáltalán nem biztos” – mondta az InfoRádióban a nyári idegenforgalmi főszezon kapcsán Kovács László. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke felidézte, hogy mivel jó idő volt húsvétkor és pünkösdkor is, nagyon erős volt az ünnepi forgalom, és a szokásosnál sokkal jobban alakult a június is, amikor általában a Medárd környéki esős napok miatt visszaesik az érdeklődés.

„A csapadékmentes idő a mezőgazdaságot hátráltatja, de a vendéglátás számára a jó idő, a meleg idő egyértelműen sok vendéget jelenthet. Nagyon jó a telítettség a hétvégéken, de a hét elején sajnos a jól menő üzletekben is azért vannak üres helyek” – mondta az elnök.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek ellenére a vendéglátásban nagyon vegyes a kép, mert 2019 óta nyolcezer vendéglátóhely zárt be, a korábbi 52 ezer egységből 44 ezer maradt, és Kovács László szerint ez a tendencia nem tört meg, még tavaly is átlagosan naponta három-négy hely döntött a végleges bezárás mellett. „A vendéglátás forgalma változatlan áron bizonyos esetekben eléri, sőt meg is haladta pár százalékkal a 2019-es forgalmat, tehát a megmaradt üzletek jól jártak, de sajnos ez nem vigasztalja azokat, akik kénytelenek voltak bezárni, mert ellehetetlenült a működésük” – tette hozzá.

Az ipartestület vezetője kiemelte, hogy a fővárosban főleg a külföldi turisták által látogatott helyeken kiemelkedő forgalomról számolnak be, bár júniusban ezen a területen is volt, ahol éreztek visszaesést. A külső kerületekben és vidéken viszont nem ilyen kedvező a helyzet, és ennek Kovács László szerint az az oka, hogy a magyarok sokkal óvatosabban költenek, inkább megtakarítanak, mert „félnek a bizonytalan jövőtől”. Negatív trendet lát a nyári főszezon komoly bevételt hozó szegmensében, az esküvőknél is, mert csökken az esküvők és a meghívottak száma is.

„Nagyon vegyes az összkép, de általában kiegyensúlyozott, napos, meleg idő esetén jó forgalomra számítanak a vendéglátósok, főleg a kiemelt üdülőhelyeken” – értékelt a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, és hozzátette, őszre biztatók a várakozások, főleg ott, ahol a konferenciaturizmus jellemző.

Az idei nyári árakról azt mondta Kovács László, hogy a vendéglátós vállalkozók túlnyomó része már jó ideje nem meri az indokolt mértékben emelni az árakat. „Aki érvényesítette a bérekben, az energiaköltségekben, illetve a nyersanyagokban jelentkező többletköltségeket, az nagyon keserű tapasztalatokkal vett vissza aztán, mert jelentős mértékben megbüntették őt a vendégek” – számolt be a tapasztalatokról. Emiatt már az elmúlt években sem emelkedtek az árak a valós költségeket tükröző 15-20 százalékkal, legfeljebb 7-8-10 százalékkal, de ezt is csak azok a helyek, amelyek egyébként is jól mentek. Az elnök szerint ez a jellemző idén is,

a vendéglátósok 70 százaléka mer emelni 5 és 10 százalék között.

„Aki ennél többet emel, mert biztos fognak ilyennel találkozni, az lehet, hogy majd keserű tapasztalatként kell, hogy csökkentsen, mert elfogynak a vendégek. Vannak olyanok is, akik nem is mernek emelni, inkább tartják a tavalyi árakat annak ellenére, hogy sokkal magasabb költségekkel számolnak” – mondta.

Nyaranta rendre zajlik a vita arról, hogy a Balatonnál vagy a horvát tengerparton lehet-e kedvezőbb áron nyaralni, Kovács László szerint az éttermi szolgáltatások színvonala a Balatonon mindig is jó volt, de az árak – főleg a pandémia idején – elszabadultak, mert nem mehettek külföldre a vendégek, és ezt ki is használták az ott működő vendéglátósok, szálláshely-tulajdonosok, és „ez egy kicsit elvette a magyar vendégek kedvét a Balatontól”. A kiemelkedő 2020-as és a 2021-es nyár után amikor újra kinyílt a határ, a nyaralók szerinte Horvátországban is szembesültek azzal, hogy ott is rendkívüli mértékben megemelkedtek az árak. Most pedig már a horvátok is arra panaszkodnak, hogy elmaradtak az árakra kevésbé érzékeny német vendégek is.

„A magyar szolgáltatások színvonala a vendéglátás-turizmus területén nagyon jó minőségű, világszínvonalú sok helyen, választékát tekintve sokkal színesebb, mint amit a horvát tengerparton tapasztalunk.

Árszínvonalról pedig egyértelműen el lehet mondani, hogy a horvát most már jelentősen magasabb, mint a magyar”

– vélekedett Kovács László.

Budapesten a belvárosi vendéglátóhelyeket továbbra is életben tartja a nagy számban érkező külföldi vendég, de erre az ipartestület elnöke szerint szükség is van az összforgalom szempontjából, de ez sem tudja ellensúlyozni a hazai fogyasztás visszaesését. „A külföldiek egyértelműen szeretik az élményt, és ilyen szempontból Magyarországon, főleg a belvárosban is, rendkívül sok és változatos élményt kaphatnak. Magyarországnak világszínvonalú vendéglátó helyei vannak, és nem csak a fine dining szegmensben, ami most már jelentős vendégmágnes is. A gasztronómia biztos pontja a hazai turizmusnak” – mondta Kovács László.