Infostart.hu
eur:
389.27
usd:
335.87
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Dusty conventional tillage wheat planting on a field near St. John Washington
Nyitókép: Edwin Remsberg/Getty Images

Óriási a baj: nagy folyóink nem hozzák, elviszik a vizet

Az egész országban kritikussá vált a talajszárazság – mondta az InfoRádióban a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Petőházi Tamás közölte, a termőterületek töredékén lehet öntözni, ráadásul az alacsony vízszint miatt a Duna és a Tisza akár 100-150 kilométer távolságból képes elszívni a vizet.

Már a tél sem volt optimális, nagyon kevés csapadék érkezett, a tavaszi szárazság pedig csak annyiban kedvezett a gazdáknak, hogy időben el tudták végezni a munkálatokat – ismertette a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Petőházi Tamás elmondta, a májusi csapadék jót tett a kukoricának, de voltak olyan országrészek, ahol nem volt ennyire kedvező a helyzet.

„Az áprilisi, májusi esők következtében a talaj felső rétegeiben a helyzet jobb lett, de sajnos a talajszint alatti 60 centimétertől nagyon nagy a vízhiány, ennek a rossz hatása várhatóan be fog következni” – mondta az elnök, és hozzátette: Medárdkor sok helyen esett, de a 40 napig tartó csapadék elmaradt.

A Dunántúlon egy darabig jobb volt a helyzet, mostanra azonban az egész országban kritikussá vált a vízhiány. „A terméscsökkenéstől a teljes kiszáradásig bármi történhet, ez attól függ, hogy mi lesz a későbbiekben” – tette hozzá.

Az elnök hangsúlyozta: nem tudni, mekkora lesz az aszály, így azt sem, hogy a jelenleg öntözésre betárolt víz mire lesz elegendő, emellett a Duna és a Tisza alacsony vízszintje is súlyos következményekkel járhat. Mivel a folyókban is kevés a víz, a Duna és a Tisza akár 100-150 kilométer távolságból képes elszívni azt.

„A növények gyökere nem tud olyan gyorsan nőni lefelé, hogy a vizet elérje, és ilyen esetekben az öntözés sem tud nagyon sokat segíteni, mert a száraz talajban felülről kapott öntözővíz a gyökérzónán átrohan, és a növények nem tudják megfelelően hasznosítani ezt a vízmennyiséget” – magyarázat a szakember. Azt is ismertette, hogy a 4 millió 300 ezer hektáros magyarországi termőterületből 240 ezer hektárt tudnak öntözni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy több projekt is elindult ebben az évben, például a Vizet a tájba program, de évek kellenek, amire ezek komoly eredményeket tudnak majd elérni.

„A héten elindul az őszi árpa betakarítása, a jövő héten pedig várhatóan az őszi búza aratása is megkezdődhet. A termésátlag a szárazság miatt a vártnál alacsonyabb lehet, közepesnek ígérkezik” – fogalmazott Petőházi Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×