Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány frissítette gazdasági és fejlettségi mutatóját, az Oeco-indexet a Világbank legújabb, 2023-as adatsora alapján. Nemcsak az országok gazdasági és társadalmi fejlettségét mérték, hanem politikai percepciós adatokat is beemeltek a kutatásba. A végső indexnél 50 százalékos súlyt kaptak a gazdasági mutatók, 40 százalékosat a társadalmi mérőszámok, míg a leginkább percepción alapuló politikai mutatók 10 százalékosat. A Világbank nyilvánosan elérhető adatbázisában az adatok minimum kétéves késéssel jelennek meg, illetve bizonyos országok esetében évekre visszamenően teljes egészében hiányoznak.

A legújabb rangsor szerint Magyarország globálisan a 35., míg az Európai Unió tagállamai között a 18. helyet foglalja el,

amely alapján megállapítható, hogy hazánk továbbra is a fejlett országok közé tartozik, és megelőzi többek között Horvátországot, Romániát, Lengyelországot, Bulgáriát, Olaszországot, Lettországot és Szlovákiát is.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója az InfoRádióban elmondta: európai uniós viszonylatban Magyarország az utolsó harmadban, világszinten viszont az első harmadban van az Oeco-index alapján.

Pásztor Szabolcs arról is beszélt, hogy melyek azok a mutatók, amelyekben Magyarország megelőzi többek között Olaszországot, Romániát, Lengyelországot vagy éppen Szlovákiát. Ilyen tényező például a humán tőke, a képzettségek szintje, de nagyon jól teljesít Magyarország az urbanizációs rátában vagy a technológiai ellátottságban is, azon belül a mobiltelefonok használatában és az 5G-lefedettségben is.

A születéskor várható élettartam a legtöbb nyugat-európai országban magasabb, mint itthon, a közép-kelet-európai régión belül viszont nem lóg ki a többi állam közül Magyarország.

Gazdasági szempontból jó a hozzáadott érték itthon a feldolgozóiparban, a szolgáltatások területén, sőt még a magas hozzáadott értékű export esetében is.

„Ugyanakkor nagy kihívás, hogy még több olyan magyar vállalat legyen, amely külföldre tud lépni és exportálni is képes” – tette hozzá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

A tanulmányban kiemelik, hogy a 2023-as év globálisan komoly kihívásokat hozott, amelyek nem csupán a 2022-ben megkezdődött válságok folytatásai voltak, hanem újabb problémákat is felszínre hoztak. Míg 2022 a koronavírus-járvány utóhatásairól, az infláció robbanásáról és az orosz–ukrán háború kezdetéről szólt, a 2023-as év ezeknek a válságoknak az elhúzódását, új válsággócokat és rendszerfáradtságot hozott. Ezért az Oeco-index 2022-es változatához képest összességében visszaestek az abszolút mutatók.

Ennek elsődleges okaiként a geopolitikai kockázatokat, a háborút és annak következményeit (energiaválság, megváltozó inflációs környezet, az élet- színvonal korrekciója) jelölték meg az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatói.

A lista elején komolyabb átrendeződés nem történt, azonban az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek mozgása mindenképpen figyelemre méltó. Az USA világgazdasági pozíciója megkérdőjelezhetetlen, de az egyes fejlettséget mérő mutatók alapján rontott korábbi pozícióján, miközben az Egyesült Arab Emírségek egyre versenyképesebb, és a jólétet mérő mutatók alapján jobban teljesít.

A Pásztor Szabolccsal készített interjú teljes változata alább hallgatható meg, a tanulmányt pedig itt lehet megtekinteni.