Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Nyitókép: Pixabay

Új bánya indul Grönlandon

Dán-francia bányavállalat kapott szerdán kitermelési engedélyt Grönlandon olyan holdkőzetszerű ásványra, amely forradalmasíthatja, környezetkímélőbbé teheti az alumíniumtermelést.

A grönlandi hatóságok a 30 évre szóló koncessziót a Greenland Anorthosite Mining (GAM) vállalatnak biztosították az ásványkincsekben, földgázban és kőolajban is gazdag - Dán Királysághoz tartozó - autonóm sziget nyugati felében. A céget a francia Jean Boulle Group befektetési cég, valamint Grönland és Dánia befektetési alapjai támogatják.

A szóban forgó ásvány az anortozit, amely a Hold kérgének egyik fő alkotóeleme, s főleg alumíniumból, kovából és kalciumból tevődik össze.

A GAM első körben zúzott anortozitot tervez szállítani az üvegszálas eszközök gyártóinak, amelyeknél a kaolint válthatná ki alapanyagként. A további törekvések arra irányulnak, hogy a bauxitot is kiváltsák az alumíniumtermelésben, csökkentve a károsanyagkibocsátást.

Naaja Nathanielsen, Grönland ásványi erőforrásokért felelős minisztere a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy reményei szerint a bánya öt éven belül üzemelhet. Nathanielsen szerint az Egyesült Államok geopolitikai érdeklődése Grönland iránt még nem jelentkezett kézzelfogható befektetésként. "Jelenleg a nagy felhajtás még nem eredményezett megnövekedett étvágyat a közvetlen befektetések iránt Grönlandon" - húzta alá. Ugyanakkor az európai partnerekkel zökkenőmentesebbé vált a párbeszéd, ami szerinte nemcsak az amerikai kormány "zajkeltése", de "évek intenzív együttműködésének eredménye".

Az Északi-sarkvidéki térség azt követően került ismét a figyelem központjába, hogy Donald Trump amerikai elnök január 20-i hivatalba lépése óta többször jelezte, hogy szeretné, ha Grönland az Egyesült Államokhoz tartozna, és a törekvést amerikai nemzetbiztonsági érdekekkel magyarázta.

A hatalmas sziget bányászata csak lassan fejlődik, még csak két kisebb bánya működik.

Címlapról ajánljuk
Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

Megváltoztak a nyarak, itt a bizonyíték: a mai magyar gyerekek egy sokkal forróbb éghajlatba születtek bele

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: több forró nap fordult elő a 2013–2025 között született Alfa-generáció születési időszakában, mint a megelőző X, Y és Z generáció idején együttvéve. A HungaroMet adatelemzéséből az is kiderül, hogy Budapesten egyre gyakoribbak és tartósabbak a hőhullámok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×