Infostart.hu
eur:
354.85
usd:
307.15
bux:
0
2026. június 9. kedd Félix
Concept of wealth, personal savings and collecting money for retirement
Nyitókép: Bence Bezeredy/Getty Images

Kamatot ad a hozzá átkerülő önkormányzati pénzekre a MÁK

Újabb részletek derültek ki arról, hogyan csatornázza át az állam az önkormányzati források egy részét a bankoktól a Magyar Államkincstárhoz.

A múlt héten derült ki, hogy első körben 49 önkormányzatnak (a fővárosnak, a budapesti kerületeknek és a megyei jogú városoknak) kötelező jelleggel a Magyar Államkincstárnál vezetett számlákra kell majd utalniuk a napi működéshez nem szükséges forrásaikat. A változás célja egyrészt az állami likviditásmenedzsment hatékonyabbá tétele, másrészt az államadósság és a kamatkiadások csökkentése. Az intézkedést fokozatosan vezetik be, először október 1-ig fog kiterjedni a fent említett önkormányzatokra, majd 2027-től a többi városra, végezetül pedig 2028-tól a községekre és a nagyközségekre is.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a kormány várakozása szerint az önkormányzati forrásokból legalább 300 milliárd forint kerülhet a Magyar Államkincstárhoz az idén október 1-i határidőig, ugyanakkor az önkormányzatok pénzügyi autonómiája nem sérül, továbbra is szabadon rendelkezhetnek az eszközeikről – írta a Portfolio. A tárcánál hangsúlyozták:

  • az önkormányzatok számára sem az adminisztratív terhek, sem a költségek növekedésével nem kell számolni, és kamatbevételtől sem esnek majd el.
  • a változás a "decentralizált holland modell" mintájára készült, Hollandiában már ma is ennek keretein belül történik az önkormányzati likviditás kezelése.
  • a kereskedelmi banki számlavezetés megmarad, azaz nincs szó a számlavezetési szolgáltatás államosításáról, azonban a "többletlikviditást" át kell csatornázni a Magyar Államkincstárhoz, és a banki számlákon csak annyi pénz maradhat, amennyi elegendő a folyamatos napi kiadások fedezésére – ez az összeg a historikus tapasztalatok alapján az előző évi költségvetési kiadás 5 százalékára tehető.

Az önkormányzatok ezen kívül továbbra is felvehetnek a bankoktól éven belüli lejáratú likviditási hitelt, ahogy jelenleg is.

További tudnivaló, hogy

  • az oda-vissza utalások mentesek lesznek a tranzakciós illeték alól.
  • az utalások legfeljebb T+1 napos átfutási idővel fognak teljesülni, vagy bizonyos esetekben azonnali átutalással.
  • az eddig lekötött betétként tartott befektetéseik helyett az Államkincstárnál önkormányzati kötvényt vásárolhatnak a települések, melynek kamata évi 6,5 százalék (a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű), és a kötvény bármikor visszaváltható.

A tavalyi számok alapján 900 milliárd forintra tehető az önkormányzatok összes likviditása, ebből az idén érintett önkormányzatok eszközei mintegy 400 milliárd forintot tesznek ki. A 2025 október 1-i határidőig ebből a pénzből több mint 300 milliárd forint kerülhet az Államkincstárhoz, míg 100 milliárdos összeg megmaradhat a kereskedelmi bankoknál vezetett számláikon, írta a Portfolio.

Címlapról ajánljuk

Álomfizetésről mondott le Orbán Anita a külügy kedvéért

Leadta vagyonnyilatkozatát Orbán Anita külügyminiszter, amely részletes betekintést nyújt a politikus ingatlanvagyonába, korábbi jövedelmeibe és kiterjedt befektetési portfóliójába. A dokumentum szerint a tárcavezető több mint 237 millió forintnak megfelelő megtakarítással és jelentős értékpapír-állománnyal lépett hivatalba, miután feladta korábbi piaci pozícióit.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Itt a friss adat, nagy meglepetés a májusi inflációban!

Itt a friss adat, nagy meglepetés a májusi inflációban!

Az elemzői várakozásokkal ellentétben 1,8 százalékra mérséklődött az infláció májusban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatközléséből. A fogyasztói árak emelkedése a ruházati cikkek főcsoportjában volt a legmagasabb, míg az összesített áremelkedést főleg a élelmiszerárak, a háztartási energia és a tartós fogyasztási cikkek dinamikája fékezte leginkább. A májusi adat azt mutatja, hogy a magyar gazdaságban az árnyomás még a korában vártnál is kisebb, ez pedig egyértelműen kinyitja az ajtót egy esetleges kamatcsökkentés előtt. Elemzők szerint ugyanakkor az év második felében a globális energiaválság a hazai fogyasztói árakba is begyűrűzik majd, az infláció pedig év végén akár a 4,5 százalékot is elérheti majd. Mindez óvatosságra intheti az MNB-t, így a szakértők összességében továbbra is a tavasszal látott türelmes, kivárásra építő monetáris politika folytatódását vagy annak legfeljebb enyhe lazítását várják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×