A tervek szerint 2025. október 1-jétől kezdődően fokozatosan bevezetik, hogy az önkormányzatok pénzeszközei egy részét a Kincstári Egységes Számlán (KESZ), azaz a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán kell elhelyezni. Az önkormányzatok az alábbi sorrendben kötelesek az éves költségvetési főösszeget meghaladó pénzeszközeiket a KESZ-en elhelyezni:

• 2025. október 1-jétől a megyei jogú városi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat,
• 2027-től az érintett kör kiegészül a városi önkormányzatokkal,
• 2028-től pedig a szabály kiterjed valamennyi települési önkormányzatra.

A cél az állami likviditás hatékonyságnövelése, ezzel csökken az állam kamatkiadása és az államadósság mértéke, írta mindezzel kapcsolatban az Index egy meg nem nevezett, a javaslat előkészítésében résztvevő forrásra hivatkozva.

A Kincstári Egységes Számlán nem a teljes pénzeszköz állományt kell elhelyezni a törvényjavaslat alapján, hanem az alábbiak közül a magasabb összeg feletti részt kell odavezetni:

• az előző évi költségvetési kiadása 5 százalékát meghaladó összeget,
• vagy a következő munkanap végéig ellátandó feladataihoz, illetve teljesítendő fizetési kötelezettségeihez nem szükséges összeget.

A fentiektől eltérően 2025. március 31-ig a hazai forrás terhére fejlesztési célra nyújtott, ötvenmillió forintot meghaladó költségvetési támogatás vagy támogatási előleg összegét kell a Kincstárnál vezetett fizetési számlára utalni.

A bevezetés fokozatos lesz, először 49 önkormányzatra vonatkozik, amivel egy csapásra 300 milliárd forint kerül át MÁK-hoz októbertől,

számolt az Index.

A törvényjavaslat alapján a Kincsár egy adott munkanapon belül biztosítja, hogy az adott önkormányzat Kincstárnál nyilvántartott egyenlege erejéig az általa ellátandó feladatokhoz, valamint teljesítendő fizetési kötelezettségekhez szükséges a kereskedelmi banki számlán rendelkezésre nem álló pénzeszközök az adott banknál vezetett fizetési számlán rendelkezésre álljanak.

Kiss Ambrus szerint a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által benyújtott salátatörvény fő csapásiránya az önkormányzatok állami bevételeinek behúzása az államkincstárba - írja a Népszava. A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója úgy véli, a társadalmi vitára bocsátott salátatörvény egy füst alatt írná át a számviteli, valamint a helyi önkormányzatokról, illetve az államháztartásról szóló jogszabályt és az idei évre vonatkozó költségvetési törvényt. Ezzel a kormány célja szerinte az, hogy az önkormányzatok és gazdasági társaságaik gazdálkodásának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a közszolgáltatások biztonságos ellátására – félő azonban, hogy ez csak egy újabb lépés lenne az önkormányzati pénzügyek teljes állami kontroll alá vonása érdekében.

Arról már tavaly megszületett a jogszabály, hogy a bajba jutott településekre költségvetési, illetve csődbiztost lehet küldeni, akinek a feladata az önkormányzat gazdasági stabilizálása lesz – a mostani módosítás csak pontosítja és szigorítja a korábbi rendelkezést.

A költségvetési biztos kirendelését közérdekre hivatkozva kötelezővé teszik, ha az önkormányzat "súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetbe" kerül. Azt viszont nem határozták meg, hogy mi számít ennek. A kincstár elnöke által kirendelt biztos kormányhivatali és számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, szakértőket bízhat meg és kezdeményezheti csődbiztos kijelölését is az általa vizsgált településen.

Új elemként maga az önkormányzat, vagy helyi nemzetiségi önkormányzat, területfejlesztési, térségi önkormányzati társulás is kérheti, hogy a gazdálkodás ellenőrzésére költségvetési felügyelőt nevezzenek ki, amely azután az önkormányzat mellett a település tulajdonában lévő gazdasági társaságokat is ellenőrizheti, de kezdeményezhet ÁSZ- és kormányhivatali vizsgálatot is - írja a Népszava, hozzátéve, hogy

a másik magyarázat az intézkedés mellett az lehet, hogy az önkormányzatoktól átirányított pénzek 31 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét, amiből 15,5 milliárd már idén érzékelhető lesz.

A kincstári számlán lévő összeg az államadósság kezelésébe is besegít, mivel így kevesebb állampapír kibocsátására van szükség a likviditási gondok enyhítésére.