Zs. Nagy István a tavalyi évet értékelve kiemelte: a magas kamatkörnyezet és a vállalati szektor óvatossága mellett az alacsony beruházási hajlandóság jellemezte a piacot. A teljes kihelyezett portfólió 2024 végére 2374 milliárd forintra emelkedett, ami 10,9 százalékos növekedés az előző évhez képest, a szerződések száma 7 százalékkal 318 993-ra csökkent.

Az európai lízingpiac a közép- és kelet-európai régióban minden eszköztípusban növekedett tavaly, a legnagyobb szegmens a személygépkocsi-kistehergépjármű-motor volt. A magyarországi 11 százalékos lízingpenetráció elmarad a régiós és európai átlagtól (28 százalék), így továbbra is jelentős tér van a növekedésre – fűzte hozzá.

A finanszírozott összeg megoszlása szerint a lízingszolgáltatók ügyfelei 62 százalékban kis- és középvállalkozások (kkv),

18 százalékban nagyvállalatok, 8,6 százalékban magánszemélyek voltak, a fennmaradó 11,4 százalékot állami, egyéb nem lakossági vállalkozások adták. A finanszírozott összeg 80 százaléka új, míg 20 százaléka használt eszközökre jutott.

A támogatott finanszírozási programok szerepe továbbra is meghatározó, de a források szűkülése hatással volt a szerződések volumenére - mondta Zs. Nagy István. Ezek a konstrukciók a 2024-es kihelyezések teljes finanszírozott összegének 16 százalékát, 158 milliárd forintot, szerződésszámban 11 százalékát tették ki – tette hozzá.

A Széchenyi Kártya Program finanszírozott összege 2024-ben az előző évivel azonos szinten, 125 milliárd forinton állt. Továbbra is a személygépkocsi-kistehergépjármű-motor szegmens a legnagyobb a hazai lízingpiacon 551,4 milliárd forinttal, ami az összes kihelyezés 56,8 százaléka, amely 8,8 százalékpontos emelkedés az előző évhez képest. A szerződések száma 23 százalékkal, a kihelyezett összeg 24 százalékkal emelkedett 2023-hoz képest. A flottafinanszírozás nélkül a retail autófinanszírozás 20,9 százalékkal 442,4 milliárd forintra emelkedett, a szerződésszám 26,5 százalékkal 56 414-re nőtt.

A lakossági ügyfelek száma jelentősen emelkedett: 15 631 szerződés született, ami 56,7 százalékkal haladja meg a 2023-as értéket.

A személyautóknál a pénzügyi lízing penetrációja 29 százalék fölé, kishaszongépjárműveknél 30 százalék fölé emelkedett, utóbbi azonban csökkenő trendet mutat az elmúlt évekhez képest - mutatott rá. A flottapiacon az új szerződések száma 5,5 százalékkal 11 ezer fölé, a finanszírozás értéke 43 százalékkal 106 milliárd forintra nőtt, elsősorban az emelkedő autóáraknak köszönhetően.

A nagy-haszonjárművek esetében a lízingszektor 58 százalékos részesedéssel van jelen, tavaly a szerződések száma és a finanszírozott összeg 6-6 százalékkal csökkent, ami 7916 szerződést és 214,9 milliárd forintnyi új kihelyezést jelent. A szegmensben továbbra is az euró alapú finanszírozás dominál, a teljes kihelyezés 82 százaléka történt euróban. A fuvarozói piacon az emelkedő adók és terhek miatt főleg a kisebb szereplők körében a fizetőképesség csökkenése és ezzel párhuzamosan piaci konszolidáció várható - mutatott rá.

A mezőgazdasági gépek lízingpiaca 2010 óta a legdinamikusabban növekvő szegmens, ám a tavalyi évben a finanszírozási összeg 29 százalékkal 84,6 milliárd forintra csökkent, a finanszírozott gépek száma 26 százalékkal, 2616-ra esett vissza, míg a pandémia előtt még 5809 szerződést kötöttek.

A lízingcégek a beruházások felpörgetésében és a kkv-növekedésében fontos szerepet játszanak,

így a szektort sújtó pénzügyi terhek, mint a bankadó és extraprofitadó ezeket a célokat veszélyeztetik. Volt olyan jelentős nemzetközi szinten is jegyzett lízingcég, amely veszteségek miatt kivonult a magyar piacról - fogalmazott a Lízingszövetség elnöke.

Elmondta: az építőiparban, a fuvarozói piacon és az agrárszektoron belül, elsősorban a kisebb cégek között nőtt a végelszámolások száma, ami a lízingcégek portfólióminőségét is ronthatja. Vály Judit alelnök, az Euroleasing Zrt. vezérigazgatója megjegyezte: a szektort sújtó pénzügyi terhek szűkítik a cégek mozgásterét, technológiai- és termékfejlesztési lehetőségeiket, ezen keresztül a biztosított szolgáltatási színvonalat, így a régiós szereplőkhöz képest versenyhátrányba kerülhetnek.

Az idei kilátások kapcsán Zs. Nagy István kifejtette: a kamatkörnyezet alakulása, a kormányzati támogatások, valamint a mezőgazdasági és egyéb gépek piacán megjelenő pályázatok befolyásolják a piacot. Várakozásaik szerint az autópiacon - mind a lakossági, mind a flottapiacon - enyhe növekedés várható.