Változó világgazdasági környezetben vagyunk, ebben a környezetben kell a jegybanknak és a monetáris politikának teljesítenie a küldetését - ezzel kezdte jegybankelnök-jelölti felszólalását a parlamentben Varga Mihály, aki 8 pontban foglalta össze azt, hogy melyek álláspontja szerint az MNB legfontosabb feladatai.

Azt mondta, a jegybanktörvény világossá teszi, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ennek veszélyeztetése nélkül kell támogatnia

• a pénzügyi közvetítőrendszer működését,
• az egyensúlyi és fenntartható gazdasági növekedést, valamint
• a kormány gazdaságpolitikáját.

"Én magam is elkötelezett vagyok a 3 százalékos inflációs cél fenntartása mellett. Úgy vélem, ez is egy világos és egyértelmű üzenet, amely segít rögzíteni a közvélemény, a fogyasztók, a vállalkozások, valamint a pénz- és tőkepiaci szereplők várakozásait" - rögzítette.

Varga Mihály hangsúlyozta, az alacsony infláció kedvez a gazdaságnak, a magasabb inflációnak költségei vannak, "mindig a szegények adója".

Az MNB elnökjelöltje elmondta, idén többletes lesz a költségvetés egyenlege, az elsődleges egyenlegben 2 százalékos GDP-arányos javulás következik be - várhatóan.

A 2025-ös növekedésnek szerinte stabil alapjai vannak, az egyik ilyen a bővülő fogyasztás.

Varga Mihály az árstabilitás és az árfolyam kérdéséről azt mondta, "a gazdaság fenntartható növekedéséhez kiszámítható, stabil árfolyamra van szükség".

Az MNB elnökjelöltje beszélt tágabb értelemben is a jegybank tevékenységéről.

"Vezetésem alatt a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályokban meghatározott, klasszikus jegybanki mandátum végrehajtását tekinti kizárólagos feladatának. Ezzel összhangban mérsékelni fogja az e feladatokon kívül eső tevékenységeket."

Több ellenzéki képviselő vetette fel az euró bevezetésének lehetséges időpontját. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője emellett a Magyar Nemzeti Bank által Matolcsy György elnök tevékenysége alatt létrehozott alapítványokról is kérdezett, mondván, Varga Mihály "elődje több százmilliárd forintot kipakolt az MNB alapítványaiba", azt tudakolta, "az ezzel kapcsolatos gyakorlat folytatódik-e", de ugyanezt firtatta a korábban az LMP színeiben parlamenti mandátumhoz jutott Csárdi Antal is, "be lesz, szántva, meg lesz tartva, lesz-e vizsgálat, hogy ezeknek az alapítványoknak a működése társadalmi érdeket vagy egyedi érdekeket szolgált-e?"

Varga Mihály azt mondta: "olvasom a jegybank felügyelőbizottságának jelentéseit. Van valamilyen képem a jelenlegi helyzetről, de az alaposabb vizsgálat csak akkor indulhat meg, amikor átlépem a jegybank küszöbét".

A jobbikos Z. Kárpát Dániel több más mellett az árfolyam alakulásáról kérdezte Varga Mihályt.

"2010-ben 266 forintos forint euróárfolyamon vette át annak idején az akkori kormány a kormányzást, és mára eljutottunk egy 410 körüli szintig, azért egy érezhető különbség" - fogalmazott.

Varga Mihály erre reagálva azt mondta, az uniós csatlakozással jogilag vállaltuk az euró bevezetését, ugyanakkor ehhez több feltételnek is teljesülnie kell.

"Azt kell mondanom, és ez a véleményem nem új, hogy mindezek okán a magyar gazdaságpolitikának törekednie kell arra, hogy az euró bevezetésének a feltételeit, a feltételrendszert teljesítse."

Varga Mihály arra a kérdésre, hogy milyen ingatlanvagyona van a jegybanknak, közölte, hogy ez még számára is áttekintést kíván.

A meghallgatáson bemutatta csapatát is, Banai Péter Benő jelenlegi államháztartásért felelős államtitkárt, Kurali Zoltánt, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatóját és Sipos Tompa Leventét, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatóját, azt azonban az InfoRádió kérdésére sem árulta el, melyikük milyen pozícióban szolgál majd a Magyar Nemzeti Bankban.