Infostart.hu
eur:
387.8
usd:
334.49
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Szuh Hjokjo, a CJ Foods európai régióvezetője, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Bóna Zoltán fideszes országgyűlési képviselő (b-j) a CJ Foods dél-koreai élelmiszergyártó cég beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. november 20-án. Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, a mintegy 31 milliárd forint értékű fejlesztést az állam 5,3 milliárd forinttal támogatja , ezzel hozzájárulva kétszáz új munkahely létrejöttéhez.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Éles versenyben győzött Magyarország, dél-koreai nagyberuházás érkezik

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a CJ Foods dél-koreai élelmiszeripari cég új, zöldmezős beruházása keretében készételgyártó üzemet és raktárközpontot hoz létre Dunavarsányban. A mintegy 31 milliárd forint értékű fejlesztést az állam 5,3 milliárd forinttal támogatja, így hozzájárulva kétszáz új munkahely létrejöttéhez első körben.

Beszédében rámutatott, hogy az itt előállítandó termékek túlnyomó többsége Nyugat-Európában kerül majd a piacra, miközben a vállalat alapvetően magyar gazdálkodóktól és beszállítóktól fogja beszerezni az alapanyagokat. Majd közölte, hogy

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cégéről van szó, amelynek világszerte 60 gyára van, így a beruházást éles versenyben sikerült elnyerni.

Ezt követően kiemelte, hogy az utóbbi években a világgazdasági hangsúlyok nyugatról keletre tolódtak, számos területen már az ázsiai szereplők diktálják a tempót, és ezt Magyarország idejében felismerte. „Jó döntéseket is hoztunk, így sikeresen alkalmazkodtunk az új körülményekhez, és az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozunk” – fogalmazott.

Továbbá tudatta, hogy már több mint háromszáz dél-koreai vállalat van jelen hazánkban, befektetéseik összértéke megközelíti a tízmilliárd eurót, ezzel a negyedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják.

Szijjártó Péter kitért az utóbbi évek válságaira, amelyekből szavai szerint fontos levonni a tanulságokat. Ilyen például, hogy az élelmiszerekkel való önellátás képessége soha nem bírt akkora jelentőséggel, az nemzetbiztonsági kérdéssé vált a világ egyes pontjain komoly ellátási hiányt okozó koronavírus-járvány és az ukrajnai háború tükrében.

Érintette a népességrobbanás kérdését is, emlékeztetvén arra, hogy az 1960-as években hárommilliárd ember élt a Földön, míg ma nyolcmilliárd, 2050-re pedig ez a szám meghaladja majd a kilencmilliárdot. „Ezért az élelmiszeripart globálisan is kiemelt iparágnak kell tartani, (...) és az egyes nemzetgazdaságok fejlődése is nagymértékben múlik majd az adott ország élelmiszeriparának fejlődésén” – mondta.

Úgy vélekedett, hogy ez Magyarország szempontjából jó hír, hiszen ez a szektor hazánkban kifejezetten innovatív, nemzetközileg versenyképes és sikeres. „Ennek egyik oka talán éppen az, hogy mi itt, Magyarországon a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és az élelmiszerbiztonság kérdését mindig is stratégiai ágazatokként kezeltük” – jegyezte meg.

A miniszter leszögezte, hogy a kormánynak stratégiai célkitűzése, hogy a legjobb feltételeket teremtse meg a jelenleg 155 ezer embernek munkát adó mezőgazdaság és élelmiszeripar számára. „És fontos cél az is, hogy a Magyarországon előállított, a magyarországi élelmiszerellátásban megjelenő élelmiszerek minél nagyobb részét itt, Magyarországon, magyar forrásból állítsák elő” – jelentette ki.

„A nemzetközi versenyképességünket mutatja, hogy mi kétszer annyit termelünk itt, Magyarországon, mint amit el tudunk fogyasztani”

– tette hozzá.

Végül pedig rámutatott, hogy az utóbbi tíz év során 282 élelmiszeripari nagyberuházás valósult meg az állam támogatásával, összesen 1300 milliárd forint értékben.

Valamint üdvözölte azt, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar tavaly újabb rekordot döntött, termelési értéke elérte a 6500 milliárd forintot, és már az idei év első kilenc hónapjában is meghaladta az 5000 milliárd forintot.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×