Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Szuh Hjokjo, a CJ Foods európai régióvezetője, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Bóna Zoltán fideszes országgyűlési képviselő (b-j) a CJ Foods dél-koreai élelmiszergyártó cég beruházásbejelentő sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. november 20-án. Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, a mintegy 31 milliárd forint értékű fejlesztést az állam 5,3 milliárd forinttal támogatja , ezzel hozzájárulva kétszáz új munkahely létrejöttéhez.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Éles versenyben győzött Magyarország, dél-koreai nagyberuházás érkezik

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cége Magyarországon építi fel első közép-európai gyárát, kétszáz új munkahelyet teremtve ezzel Dunavarsányban - jelentette be szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy a CJ Foods dél-koreai élelmiszeripari cég új, zöldmezős beruházása keretében készételgyártó üzemet és raktárközpontot hoz létre Dunavarsányban. A mintegy 31 milliárd forint értékű fejlesztést az állam 5,3 milliárd forinttal támogatja, így hozzájárulva kétszáz új munkahely létrejöttéhez első körben.

Beszédében rámutatott, hogy az itt előállítandó termékek túlnyomó többsége Nyugat-Európában kerül majd a piacra, miközben a vállalat alapvetően magyar gazdálkodóktól és beszállítóktól fogja beszerezni az alapanyagokat. Majd közölte, hogy

Dél-Korea legnagyobb élelmiszeripari cégéről van szó, amelynek világszerte 60 gyára van, így a beruházást éles versenyben sikerült elnyerni.

Ezt követően kiemelte, hogy az utóbbi években a világgazdasági hangsúlyok nyugatról keletre tolódtak, számos területen már az ázsiai szereplők diktálják a tempót, és ezt Magyarország idejében felismerte. „Jó döntéseket is hoztunk, így sikeresen alkalmazkodtunk az új körülményekhez, és az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozunk” – fogalmazott.

Továbbá tudatta, hogy már több mint háromszáz dél-koreai vállalat van jelen hazánkban, befektetéseik összértéke megközelíti a tízmilliárd eurót, ezzel a negyedik legnagyobb beruházói közösséget alkotják.

Szijjártó Péter kitért az utóbbi évek válságaira, amelyekből szavai szerint fontos levonni a tanulságokat. Ilyen például, hogy az élelmiszerekkel való önellátás képessége soha nem bírt akkora jelentőséggel, az nemzetbiztonsági kérdéssé vált a világ egyes pontjain komoly ellátási hiányt okozó koronavírus-járvány és az ukrajnai háború tükrében.

Érintette a népességrobbanás kérdését is, emlékeztetvén arra, hogy az 1960-as években hárommilliárd ember élt a Földön, míg ma nyolcmilliárd, 2050-re pedig ez a szám meghaladja majd a kilencmilliárdot. „Ezért az élelmiszeripart globálisan is kiemelt iparágnak kell tartani, (...) és az egyes nemzetgazdaságok fejlődése is nagymértékben múlik majd az adott ország élelmiszeriparának fejlődésén” – mondta.

Úgy vélekedett, hogy ez Magyarország szempontjából jó hír, hiszen ez a szektor hazánkban kifejezetten innovatív, nemzetközileg versenyképes és sikeres. „Ennek egyik oka talán éppen az, hogy mi itt, Magyarországon a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és az élelmiszerbiztonság kérdését mindig is stratégiai ágazatokként kezeltük” – jegyezte meg.

A miniszter leszögezte, hogy a kormánynak stratégiai célkitűzése, hogy a legjobb feltételeket teremtse meg a jelenleg 155 ezer embernek munkát adó mezőgazdaság és élelmiszeripar számára. „És fontos cél az is, hogy a Magyarországon előállított, a magyarországi élelmiszerellátásban megjelenő élelmiszerek minél nagyobb részét itt, Magyarországon, magyar forrásból állítsák elő” – jelentette ki.

„A nemzetközi versenyképességünket mutatja, hogy mi kétszer annyit termelünk itt, Magyarországon, mint amit el tudunk fogyasztani”

– tette hozzá.

Végül pedig rámutatott, hogy az utóbbi tíz év során 282 élelmiszeripari nagyberuházás valósult meg az állam támogatásával, összesen 1300 milliárd forint értékben.

Valamint üdvözölte azt, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar tavaly újabb rekordot döntött, termelési értéke elérte a 6500 milliárd forintot, és már az idei év első kilenc hónapjában is meghaladta az 5000 milliárd forintot.

Címlapról ajánljuk

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×